A meggyek antioxidáns anyagai

A meggyek antioxidáns anyagai

 

 

Amerikában a meggykutatások a már régóta termesztésben lévő Montmorency fajtára, és az 1984 óta honosított és termesztésbe vont – „Balaton” névre keresztelt − Újfehértói fürtös fajtára terjednek ki. Kutatásaik szerint a meggy eddig ismert 17 komponense antioxidáns kelléktár, ami segít például a rák és a szívbetegségek leküzdésében, valamint az ízületi gyulladás és a fejfájás ellen is hat (Muraleedharan, 2002). A meggyben lévő antocianinok a COX enzimek és a vastagbélrák növekedésének gátlásában vesznek részt, emellett az artériák falát is védik a különféle sérülésektől. Russel Reiter (2002) szerint – aki ismert amerikai hormonkutató − fontos antioxidáns vegyület a meggyben a melatonin – mely az agyunkban lévő tobozmirigy által termelt hormon −, ugyanis testünk zsíros, és vizes közegében is képes hatni a szabad gyökök károsító hatása ellen. A Texasi Egyetem Egészségkutató Centrumában folytatott kutatás során a Montmorency meggy 1 grammjában több melatonint mértek (13,5 nanogramm), mint amennyi természetes körülmények között az emberi vérben jelen van (Reiter, 2002). Raymond Hohl − aki az Iowai Egyetem kutatója − megállapította, hogy a meggy perillyl alkoholt (POH) is tartalmaz, amiről azt állította, hogy a rák minden fajtája ellen hatásosnak bizonyulhat. A POH megfosztja a ráksejteket azoktól a proteinektől, amik szükségesek növekedésükhöz. Állatkísérletekben tesztelték a POH hatását a mell és prosztata karcinogének ellen, s a kísérletből kiderült, hogy a POH a mellrák kockázatát 81%-kal, míg az előrehaladott stádiumban lévő mellrákét 75%-kal csökkentette (Hohl, 2002).

Az amerikai fogyasztók a Cherry Marketing Institute jóvoltából ismerik a meggyek egészségre gyakorolt hatását, így mára már számos középkorú és idősebb fogyasztó inkább meggyet, és a belőle készült 100%-os meggy juice-t fogyaszt, minthogy különféle gyógyszereket (Anonymous, 2002). Az USA-beli Amway Corporation 2000-ben 2 millió USD-t költött a Balaton meggy beltartalmi és technológiai vizsgálataira, klinikai kísérleteire, hatóanyagainak kivonására, felhasználására, értékesítésére és reklámozására (Holczer, 2001), és ismereteink szerint 6 szabadalmat jegyeztek be.

 

Meggyfajták gyümölcseinek antibakteriális hatása

Korábbi kutatási eredmények a különböző növényfajok antibakteriális hatását a biológiailag aktív összetevők jelenlétével kapcsolták össze (Falleh et al., 2008). HPLC- és spektrofotometriás mérési eredményeink alapján a meggy ígéretesnek tűnt magas antocianin- és polifenoltartalma révén. Kutatómunkánk az első, amely a meggy gyümölcs emberi nyál baktérium flórájára tett jótékony hatásának vizsgálatára irányult. Eredményeink ellentétben állnak más gyümölcsfajok antibakteriális hatását vizsgáló kutatócsoportok eredményeivel. Nzeako és Al Hasmi (2006) arról számol be, hogy a fekete ribiszke, málna, mangó, ananász, guava és vegyes gyümölcsök levei nem hatásosak a Pseudomonas aeruginosa-val szemben. Továbbá Lee és munkatársai (2003) azt tapasztalták, hogy a zöldségek és gyümölcsök levei semmilyen gátló hatást nem gyakorolnak a Klebsiella pneumoniae ssp. pneumoniae baktériumfajra. Kutatómunkánk eredményei bizonyítják, hogy a vizsgált magyar meggyfajták levei képesek elpusztítani a humán szervezetre igen káros, az antibiotikumoknak ellenálló P. aeruginosa és a K. p. pneumoniae baktériumfajt. Bizonyítottuk, hogy a meggylevek baktériumölő hatását az extrém fizikai hatások sem befolyásolják, mivel forralás és fagyasztás után is hatásosak voltak. Rámutattunk arra, hogy az érési állapot, a gyümölcsökben lévő biológiailag aktív anyagok koncentrációja, valamint az antibakteriális hatás szoros összefüggésben van. Eredményeink bizonyítják a meggy gyümölcsök jelentős baktériumölő hatását, és a fajták közötti különbségeket. A vizsgált meggyek – jelentős antibakteriális hatásuknak köszönhetően – kiemelt szerepet kaphatnak a szájhigiénében. A meggyfajták biológiailag aktív hatóanyagai számos opportunista baktériummal szemben hatásosak, míg a jótékony Lactobacillus spp. fajokra hatástalannak bizonyultak, ezért tejtermékek (pl. joghurtok) előállításánál kiemelt szerepük lehet. A meggyek baktérium-gátló anyagai forralás és fagyasztás után is hatásosak, mely hatás nem a természetes savtartalmuknak tulajdonítható, ezért különböző feldolgozóipari eljárások után is hatásosak maradhatnak.