Loading…

Changes in the contents of hen eggs due to polyphenol-rich supplementation

Changes in the contents of hen eggs due to polyphenol-rich supplementation

 

Anett Veisz 1, Marietta Fodor1, Éva Stefanovits-Bányai1, László Friedrich1,

Csaba Németh 2, Boglárka Kovacs 2, Anna Mária Nagy3

 

1 St. Stephen’s University, Faculty of Food Science, Institute of Food Quality,

Safety and Nutrition, H-1118 Budapest, Villányi Street 29-43, Hungary,

2Capriovus Ltd. Hungary

3Holi-Medic Kft, Hungary

e-mail: holimedic@gmail.com

 

Abstract

The suspension of Bábolna Tetra-SL hen hybrids – the food concentrate Flaviva Vasgyúró instant drink powder, which is available on the market and is rich in flavonoids, polyphenols and minerals, is mixed into the basic feed. One group of test animals received 200 mg per day and another group received 400 mg of instant vegetable and fruit powder per day mixed in their basic maize feed for 33 days, while the control group received only the basic food containing maize.

In our studies, we measured the cholesterol content and total polyphenol content of the eggs in addition to the physical parameters (weight, length, diameter, colour). Our results show that in addition to favourable changes in the physical properties of eggs, the polyphenol content of eggs increased significantly, thus correlating with a significant decrease in the content of cholesterol, which may be of importance from a nutritional point of view in many groups of diseases.

 

Introduction

One of the most important “common denominators” of diseases with the world’s highest morbidity and mortality rates (cardiovascular diseases, tumours, diabetes mellitus, chronic inflammations with various many-organ involved) is the overgrowth of destructive oxidative free radicals and the overturning of redox homeostasis balance (dysbalance). One of the main triggers and maintenance factors for cardiovascular disease is the persistently elevated levels of oxidatively damaged LDL cholesterol (low-density lipoprotein) in the blood plasma, so a significant and sustained reduction in this is important from both individual and public health point of view. Many of our foods contain significant amounts of cholesterol, of which chicken eggs [1-6], which are very valuable food in nutritional value, vitamins, amino acid compositions and minerals [7].

Polyphenol-rich compounds are widely known free radical-catchers (scavengers), so our research has looked for the response to the dose-dependent suspension of hens with complementary nutrients rich in polyphenol components that result in changes in eggs.

 

Materials and methods

In our research, we observed changes in the eggs of the 18-week-old hybrid hens of Bábolna Tetra-SL [8], which spread in Hungary, in 3 test arms for 33 days, with 3-3-3 eggs per test branch. The control group was fed exclusively with the ‘Universal Commodity Feed Mixture II’. In one of the 2 active study strands, hens received a daily dose of 200mg per day and a daily dose of 400mg in the other study arm mixed with flavonoids and polyphenol-rich supplementation to their anesthrax. The basic feed was suppressed by the addition of Flaviva Vasgyúró instant beverage powder produced by gentle vacuum drying from vegetable and fruit concentrates, which are compared with blackcurrant powder, blackberry powder, organic beet powder, cherry powder and wild forest cranberry powder (Manufacturer: GPS-Powder Kft., distributor: Szanté Bt.)

In addition to determining the physical parameters (weight, length, diameter, colour and dry matter content) of the eggs, we also measured the total polyphenol content of the eggs and the content of cholesterol.

 

Analytical methods

Measurement of physical parameters: mass (g), diameter (mm), length (mm).

Measuring egg colour changes: Konica Minolta Chroma Meter CR-400 with a handheld colour measuring instrument (∆E, ∆L, ∆a, ∆b).

Sample preparation for analytical tests: 25 mg/ml of the lyophilized egg samples were prepared, centrifuged for 10,000 rpm for 15 minutes (Thermo scientific SORVALL Evolution RC) after 1 hour of ultrasonic exploration, followed by pure supernatant for measurements.

Determination of total phenolic contents (TPC) by Folin-Ciocalteu method: The Folin-Ciocalteu spectrophotometric method by Singleton and Rossi [9], at 760 nm is an electron transfer based assay and shows the reducing capacity, which is expressed as phenolic content. Gallic acid (GA) was used to prepare the standard curve. The results were expressed as μmol GA/g of power.

Cholesterol content was measured from the lyophilized sample using a near-infrared spectroscopy method (Bruker MPA FT-NIR, Ettlingen, Germany). A sample placed in a sample holder with a diameter of 20 mm was measured by diffuse reflection. The average square error of the estimation function used for the determination is 0.55 mg cholesterol/g and R2 is 0.96.

All chemicals used in our tests were sourced from Sigma Aldrich Kft.

Results and discussion

  1. I) Measurement of the physical parameters of eggs: There has been no substantive change in the number of eggs collected. FlaViva Vasgyúró instant drink powder suppressed a dose-dependent, small increase in egg weight, diameter and length, but the extent of the differences was not significant (Table 1, Fig. 1).

Figure 1. Changes in weight, length and diameter

 

                                                                  Figure 1. Changes in weight, length and diameter

Table 1. Changes in weight, length and diameter

 

Control

Group 1 (200 mg)

Group 2 (400 mg)

weight (g)

diameter (mm)

lenght (mm)

weight (g)

diameter (mm)

lenght (mm)

weight (g)

diameter (mm)

lenght (mm)

averadge

58,94

43,89

54,10

60,09

45,17

55,38

62,00

45,47

56,39

Sd

3,51

0,87

1,85

3,85

1,18

1,65

4,09

1,73

1,37

  1. Dry matter measurement: The dry matter content of the shell and inland eggs has not changed significantly (Table 2).

Table 2. Dry matter (%) of eggs and shell

 

eggs

 

 

Shell

 

 

%

Control

200 mg

400 mg

Control

200 mg

400 mg

dry matter

22.80

22.63

22.48

24.35

23.07

24.88

Sd

1.00

1.42

1.16

2.66

1.93

4.37

(III) Color measurement of lyophilized eggs:

The lightness factor (marked L*) shows that samples of lyophilized eggs of group 2 hens receiving daily 400 mg doses of the drug have become darker as experimental time progresses. This huge change, in addition to the carotenoid content of the corn in the basic feed, is mainly due to the significant amount of flavonoid and polyphenols contained in Flaviva Vasgyúró (Table 3). Based on the red-green colouration (marked with a*), red hue dominates all samples, but its extent is not significant. According to the measurement of blue-yellow colouring (marked with b*), the lyophilized eggs of group 2 received a higher daily dose of additional nutrients resulted in significantly yellower colours by the end of the study period, which can be interpreted as a result of the increasing appearance of polyphenol compounds in eggs (Table 3. and Fig.2).

Table 3. Results of colour measurements of eggs

 

Day 13

Day 17

Day 22

Day 32

 

C

1

2

C

1

2

C

1

2

C

1

2

L*

42.08

45.62

45.01

43.13

46.24

44.25

45.86

44,54

40.33

48.23

44.34

40.15

a*

8.36

5.35

8.91

5.90

4,42

5.23

4.35

5.71

7.61

4.78

4.44

4.55

b*

30.04

33.97

33.78

25.07

33.56

28.33

27.00

27.69

24.04

32.75

25.52

33.56

 

(IV) Measurement of total polyphenols in eggs:

FlaViva Vasgyúró, rich in polyphenols, increased the polyphenol content of eggs compared to the control group (Fig.2) by adding instant drink powder to the polyphenol-rich Flaviva Vasgyúró.

The control group supplemented with the “Universal Commodity Egg Laying II compound feed”, total polyphenol content of eggs increased by an average of nearly 30% from the beginning to the end of the experiment (from 2000 to 3000 on average) due to the polyphenol components of maize in the basic feed.

Compared to the control group, the total polyphenol content of eggs in both active test strands increased even further, but it should be noted that for all measurements in the 400mg group, the study as a whole, but in the 200mg group, only in the first trimester of study time (measured on days 2-3-4-9), was the significant extent of change.

Figure 2. Changes in the total polyphenol content of eggs in the 2 active study groups and the control group with 2 active study groups receiving 2 doses of 200mg/day and 400 mg/day.

control                        200 mg                        400 mg

 

When the 2 active study strands were compared to each other, it can be seen that the additional nutrients received daily at 400 mg were obtained in group 2nd over the entire length of the study time, with a higher polyphenol content in each measurement, compared to active group 200 mg, active group 1st, but in the first 3 weeks of the study time, this difference was not significant, only at 3 measurements. However, in the last third of the test period (24-31-32). days) the total polyphenol content increased by approximately 50% in the 400 mg 2nd group per day, compared to both the control and 200 mg daily group 1st, which suggests that both the saturation of the hen’s organism with polyphenols and the selection of polyphenols in eggs, depending on the daily dose and duration of supplementation.

These observations may also be useful for human nutrition for medicinal purposes in the proper determination of daily dosing of polyphenol-rich foods on a cure-like basis.

V.) The measurement of cholesterol content in eggs:

The cholesterol content of the control group eggs did not show any significant trend-like changes throughout the study period. The cholesterol content in eggs of hens receiving additional feedings of 200 mg and 400 mg per day showed a significant increase in cholesterol in the first 3 days of treatment compared to the control group and subsequently stagnated in the mid-term phases of the experiment (a temporary increase/decrease was observed undulatingly.

At the end of the experimental period (from 24 days to 32 days), the cholesterol content of the eggs in both suppressed active study groups decreased, but the reduction was only observed in the higher (400mg daily) group 2 with an increasing trend. This correlates with a jump-like (nearly 50%) significant, sustained increase in total polyphenol content in the same group at the end of the experimental period (Fig.2 and Fig.3). From these measurement results, it can be inferred that regular intake of polyphenols at the right dose can have a beneficial physiological effect not only on maintaining the balance of redox homeostasis in liver cells but also on bile and cholesterol selection in the liver.

Similarly, favourable cholesterol levels are reported by Udvardi [10] and his colleagues when feeding hens with sour cherry. Since Flaviva Vasgyúró, used as a supplementation in our study, also contains sour cherry and other highly polyphenol-containing ingredients, therefore, through its supplement, the significantly increased polyphenol content in hens’ eggs may have had a positive impact on the antioxidant capacity and redox homeostasis balance of the hepatic-biliar organ system in hens, as well as the excretion of bile and cholesterol through the liver, as a result of which a significant decrease in the cholesterol content of eggs may be affected.

Figure 3. Changes in the cholesterol content of eggs during the feeding test

 control                       200 mg                        400 mg

 

Conclusion

Flaviva Vasgyúró instant beverage powder, rich in flavonoids, polyphenols and minerals, has a positive effect on egg colour and increased physical parameters when mixed into hybrid hens’ feeds, which can have many market sales significance. The significantly higher polyphenol content in eggs compared to the control group significantly increased the antioxidant capacity of the eggs and thus correlated with a significant reduction in the cholesterol content of the eggs, especially in the last week of the study.

Our study may also highlight the role that feeding hens with polyphenol-rich feed may play a role in their breeding, not only for healthier meat products but also that the wider production and consumption of “smart-eggs” with reduced cholesterol content can contribute to the complementary feeding of cardiovascular patients for medicinal purposes.

 

Acknowledgements

The Project is supported by the European Union and co-financed by the European Social Fund (grant agreement no. EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00005).

 

References

[1] M. Kratz, Azheroclerosis: Diet and Drog (2005) 195-213.

[2] A.von Eckardstein, J.R. Nofer, G. Assmann, Arterioscler Thromb Vasc Biol. (2001).

[3] T.F. Daniels, K.M. Killinger, J.J. Michal, R.W. Wright, Z. Jiang, Int. J Biol Sci. 5(5) (2009) 474-488.

[4] I.Tabas, Clin Invest. 110(5) (2002) 583-590.

[5] C. Garcia-Ruiz, M. Mari, A. Colell, A. Morales, F. Caballero, J. Montero, O. Terrones, G. Basañez, J.C. Fernández-Checa, Histol Histopathol 24 (2009) 117-132.

[6] H. Ma, Nature and Science, 2(4) (2004) 17-21.

[7] Gy. Judge, K.Lindner, nutrient chart. Medicina Publishing House (1998), Budapest

[8] P. Horn P. (Eds.) Poultry, farm pigeon, (2000) Field-host Publisher, Budapest

[9] V.L. Singleton, J.A. Rossi, Am. J. Enol Vitic (1965) 16. 144-158.

[10] E. Udvardi, M. Fodor, N. Papp, É. Stefanovitsné, Bányai, Z.B. Nagy (Eds.), Warming, Ecofootprint, Food Safety, Keszthely, Hungary, (2016) 414-421.

A Tyúktolyás Beltartalmi Értékeinek Változásai Polifenolokban Gazag Supplementáció Hatására

A Tyúktojás Beltartalmi Értékeinek Változásai Polifenolokban Gazdag Supplementáció Hatására

 

Anett Veisz 1, Marietta Fodor1, Éva Stefanovits-Bányai1, László Friedrich1,

Csaba Németh2, Boglárka Kovács2, Anna Mária Nagy3

 

1 Szent István Egyetem, Táplálkozástudományi Kar, Élelmiszerminőségi- és biztonsági Intézet,

H-1118 Budapest, Villányi út 29-43, Hungary,

2Capriovus Kft. Hungary

3Holi-Medic Kft, Hungary

e-mail: holimedic@gmail.com

 

Összefoglaló

A Bábolna Tetra- SL tyúk hibridek szuplementációja – a kereskedelmi forgalomban kapható, flavonoidokban, polifenolos komponensekben és ásványi anyagokban gazdag gyümölcs-zöldség lésűrítményekből vákuumszárítással előállított élelmiszerkoncentrátum, a Flaviva Vasgyúró instant italpor alaptápba keverésével történt. A kísérleti állatok egyik csoportja naponta egyedenként 200 mg, másik csoportja naponta 400 mg mennyiségű instant zöldség-gyümölcsport kaptak az alap-kukoricatápjukba keverve, 33 napon át, míg a kontroll csoport csak a kukorica tartalmú alaptápot kapta.

Vizsgálatainkban a tojások fizikai (tömeg, hossz, átmérő, szín) paraméterei mellett, a koleszterintartalmát és az összes polifenoltartalmát mértük. Az eredményeink azt mutatják, hogy a tojások fizikai tulajdonságainak kedvező változásai mellett a tojások polifenoltartalma szignifikánsan nőtt, ezzel korrelálva a koleszterin tartalma szignifikánsan csökkent, amelyeknek táplálkozásélettani szempontból számos betegségcsoportban jelentősége lehet.

 

Bevezetés

A világszerte legmagasabb morbiditási és mortalitási rátával rendelkező betegségek (cardiovasculáris betegségek, daganatok, diabetes mellitus, különböző sok-szervi érintettséggel járó krónikus gyulladások) egyik legfontosabb „közös nevezője“ a roncsoló oxidatív szabadgyökök felszaporodása és a redox-homeosztázis egyensúlyának felborulása (dysbalance). A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő kiváltó és fenntartó tényezője az oxidatív károsodást szenvedett LDL-koleszterin (low-density lipoprotein) tartósan emelkedett szintje a vérplazmában, ezért ennek szignifikáns és tartós csökkentése individuális és népegészségügyi szempontból egyaránt fontos. Számos élelmiszerünk jelentős mennyiségben tartalmaz koleszterint, ezek közül kiemelendő a tyúktojás [1-6], amely tápértékben, vitaminban, aminosavösszetételben és ásványi anyagokban egyaránt nagyon értékes táplálékunk [7].

A polifenolokban gazdag vegyületek széles körben ismert szabadgyök-fogók (scavangerek), ezért kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy a tyúkok polifenolos komponensekben gazdag kiegészítő táppal történő dózisfüggő szuplementációja milyen változásokat eredményeznek a tojásokban.

 

Anyagok és módszerek

Kutatásunk során a hazánkban elterjedt Bábolna Tetra-SL [8] 18 hetes hibrid tyúkok tojásainak változásait figyeltük meg 3 vizsgálati ágban 33 napon át, vizsgálati áganként 3-3-3 egyeddel. A kontroll csoport etetése kizárólag az „Univerzális Árutojó II. Takarmánykeverékkel“ történt. A 2 aktív vizsgálati ág közül az egyikben egyedenként naponta 200 mg adagban, a másik vizsgálati ágban napi 400mg adagban kaptak a tyúkok flavonoidokban és polifenolokban gazdag szuplementációt az alaptájukhoz keverve. Az alaptáp szuplementációja a kereskedelmi forgalomban kapható, zöldség-gyümölcs lésűrítményekből kíméletes vákumszárítással előállított Flaviva Vasgyúró instant italpor hozzáadásával történt, amelynek összevetői: feketeribizlipor, feketebodzabogyópor, bio-céklapor, meggypor, vadon termő erdei feketeáfonyapor.

A tojások fizikai paramétereinek (tömegének, hosszúságának, átmérőjének, színének és szárazanyagtartalmának) meghatározása mellett megmértük a tojások összes polifenol tartalmát, valamint a koleszterin tartalmát is.

 

Analítikai módszerek:

Fizikai paraméterek mérése: tömeg (g), átmérő (mm), hossz (mm).

A tojások színváltozásainak mérése: Konica Minolta Chroma Meter CR-400 kézi színmérő műszerrel (∆E, ∆L, ∆a, ∆b) történt.

Mintaelőkészítés az analitikai vizsgálatokhoz: a liofilizált tojás mintákból 25 mg/ml vizes oldatot készítettünk, majd 1 órás ultrahangos feltárást követően 10 000 fordulat/percen 15 percig centrifugáltuk (Thermo scientific SORVALL Evolution RC), majd a tiszta felülúszót használtuk fel a mérésekhez.

Az összpolifeniltartalom (total phenolic contents = TPC) meghatározása Folin-Ciocalteu módszerrel: A Singleton és Rossi [9] által kifejlesztett Folin-Ciocalteu spektrofotometriás módszer egy olyan elektrontranszfer-alapú vizsgálat 760 nm-en, amely a redukciós képességet mutatja, amit fenol tartalomként fejezünk ki. A standard görbe elkészítéséhez gallusavat (GA) használtunk. Az eredményeket μmol GA / g teljesítményben fejeztük ki.

Koleszterin tartalom mérése a liofilizált mintából közeli infravörös spektroszkópiai módszerrel történt (Bruker MPA FT-NIR, Ettlingen, Németroszág). Α 20 mm átmérőjű mintatartóba helyezett mintát diffúz-reflexiós eljárással mértük. A meghatározáshoz alkalmazott becslési függvény átlagos négyzetes hibája 0,55 mg koleszterin/g, R2 értéke 0,96.

A vizsgálatainkhoz felhasznált minden vegyszer beszerzése a Sigma Aldrich Kft-től történt.

Eredmények:

  • A tojások fizikai paramétereinek mérése:

A begyűjtött tojások darabszámában lényegi változás nem történt.

A FlaViva Vasgyúró instant italporral történő szuplementáció hatására a tojások tömegében, átmérőjében és hosszában egyaránt dózisfüggő, kis mértékű növekedés volt tapasztalható, az eltérések mértéke azonban nem szignifikáns. (Table 1., Fig.1)

 
 

CONTROL

1. group (200 mg)

2. group (400 mg)

weight (g)

diameter (mm)

lenght (mm)

weight (g)

diameter (mm)

lenght (mm)

weight (g)

diameter (mm)

lenght (mm)

averadge

58,94

43,89

54,10

60,09

45,17

55,38

62,00

45,47

56,39

SD

3,51

0,87

1,85

3,85

1,18

1,65

4,09

1,73

1,37

Table 1. Figure 1. A tömeg, a hosszúság és az átmérő változásai

  • Szárazanyag mérés: A tojások héjának és beltartalmának szárazanyagtartalma nem változott szignifikáns mértékben (2. táblázat).
 

eggs

 

 

shell

 

 

%

Control

200 mg

400 mg

Control

200 mg

400 mg

dry matter

22.80

22.63

22.48

24.35

23.07

24.88

SD

1.00

1.42

1.16

2.66

1.93

4.37

Table 2. Dry matter (%) of eggs and shell

  • A liofilizált tojások színmérése:

A világossági tényezőről (jelölése L*) látható, hogy a napi 400mg dózisú szuplementációban részesült, 2. csoportba tartozó tyúkok liofilizált tojásainak mintái a kísérleti idő előre haladtával egyre sötétebb színűek lettek. Ez a színárnyalat változás – az alaptápban levő kukorica karotinoid tartalma mellett – döntően a FlaViva Vasgyúró jelentős mennyiségű flavonoid- és polifenol tartalmának köszönhető (Table 3). Az (a*-gal jelölt) vörös-zöld színezettség alapján az összes minta esetében a vörös színezet dominál, ám mértéke nem szignifikáns. A (b*-gal jelölt) kék-sárga színezettség mérése során a nagyobb (400mg) napi dózisú kiegészítő tápot kapott 2. csoport liofilizált tojásai szignifikánsan sárgásabb színeket mutattak a vizsgálati időperiódus végére, a tojásokban egyre nagyobb mennyiségben megjelenő polifenolos vegyületek eredményeként (Table 3. and Fig.2).

 

13. day

17. day

22. day

32. day

 

C

1

2

C

1

2

C

1

2

C

1

2

L*

               42.08

               45.62

               45.01

               43.13

               46.24

               44.25

               45.86

               44,54

               40.33

               48.23

               44.34

               40.15

a*

                  8.36

                  5.35

                  8.91

                  5.90

                  4,42

                  5.23

                  4.35

                  5.71

                  7.61

                  4.78

                  4.44

                  4.55

b*

               30.04

               33.97

               33.78

               25.07

               33.56

               28.33

               27.00

               27.69

               24.04

               32.75

               25.52

               33.56

Table 3. A tojások színméréseinek eredményei

 

  • A tojások összes polifenoltartalmának mérése:

A polifenolokban gazdag FlaViva Vasgyúró zöldség-gyümölcs instant italpor hozzáadásával történt szuplementáció a kísérlet teljes időtartamában megnövelte a tojások polifenoltartalmát a kontroll csoporthoz képest (Fig.2.).

Fig.2. A tojások összes polifenoltartalmának változásai a 200mg/nap és a 400 mg/nap adag szuplementációban részesült 2 aktív vizsgálati csoportban és a kontroll csoportban

control (kék)                        200 mg (rózsaszín)                        400 mg (piros)

Az „Univerzális Árutojó II. Takarmánykeverékkel“ táplált kontroll csoport tojásainak összes polifenol tartalma a kísérlet elejétől a végéig átlagosan közel 30%-nyit növekedett (átlagosan 2000–ről 3000-re) az alaptápban lévő kukorica polifenol komponenseinek köszönhetően.

A kontroll csoporthoz képest még tovább növekedett mindkét aktív vizsgálati ág tojásainak összes polifenoltartalma, de kiemelendő, hogy a 400mg-os csoportban minden mérésnél, a vizsgálati teljes egészében, ugyanakkor a 200mg-os csoportban csak a vizsgálati idő első harmadában (2-3-4-9.napokon mérve) volt szignifikáns mértékű a változás.

A 2 aktív vizsgálati ág egymáshoz viszonyításakor látható, hogy a napi 400mg dózisú kiegészítő tápot kapott 2. számú csoportban a vizsgálati idő teljes hosszában, minden mérés során nagyobb polifenoltartalom volt mérhető a 200mg-os, 1. számú aktív csoporthoz képest, de a vizsgálati idő első 3 hetében ez a különbség nem volt szignifikáns mértékű, csak 3 mérés alkalmával. Ugyanakkor a vizsgálati idő utolsó harmadában (24-31-32. napokon) az összes polifenoltartalom kb. 50%-kal ugrás szerűen megnőtt a napi 400mgos 2. számú csoportban mind a kontroll, mind a napi 200mg-os 1.számú csoporthoz képest, ami arra enged következtetni, hogy a tyúkok szervezetének polifenolokkal történő telítődése és a polifenolok tojásokba történő kiválasztása egyaránt függ a szuplementáció napi dózisától és időtartamától.

Ezek a megfigyelések a gyógyászati célú humán táplálás vonatkozásában is hasznosak lehetnek a polifenolokban gazdag élelmiszerek kúraszerűen történő napi adagolásainak megfelelő meghatározásában.

  • A tojások koleszterin tartalmának mérése:

A kontroll csoport tojásainak koleszterin tartalma a teljes vizsgálati idő során nem mutatott jelentősebb tendencia-szerű változást. A napi 200mg és 400mg kiegészítő etetésben részesült tyúkok tojásainak koleszterin tartalma a kezelés első 3 napjában szignifikáns növekedést mutatott a kontroll csoporthoz képest, majd ezt követően a kísérlet középidő fázisaiban stagnált (hullámzó módon átmeneti emelkedés/csökkenés egyaránt megfigyelhető volt.

Fig. 3. A tojások koleszterin tartalmának változásai az etetéses vizsgálat során.

control (kék)                       200 mg (rózsaszín)                        400 mg (piros)

A kísérleti időtartam végén (a 24 naptól a 32. napig) mindkét szuplementált aktív vizsgálati csoportban csökkent a tojások koleszterin tartalma, de a csökkenés mértéke csak a nagyobb (napi 400mg) dózisú 2. csoportban volt megfigyelhető, egyre fokozódó tendenciával. Ez korrelál a kísérleti periódus végén ugyanebben a csoportban mért összes polifenoltartalom ugrás-szerű (közel 50%-os) szignifikáns mértékű tartós növekedésével (Fig.2. and Fig.3). Ezekből a mérési eredményekből arra következtethetünk, hogy a polifenolok rendszeres, megfelelő dózisú bevitele kedvező élettani hatást gyakorolhat nemcsak a májsejtek redox-homeosztázis egyensúlyának fenntartára, hanem a májban történő epe- és koleszterinkiválasztásra is.

Hasonlóan kedvező koleszterinszint csökkenésről számolnak be Udvardi [10] és munkatársai tyúkok meggyel történő etetése során is. Mivel a vizsgálatunkban a szuplementációként alkalmazott Flaviva Vasgyúró szintén tartalmaz meggyet és más, magas polifenoltartalmú összetevőket, ezért ennek szuplementációja révén a tyúkok tojásaikban szignifikánsan megnövekedett polifenol tartalom kedvezően befolyásolhatta a tyúkok máj-epe szervrendszerének antioxidáns kapacitását és redox-homeosztázis egyensúlyát, valamint a májon keresztül történő epe- és koleszterin kiválasztását, ennek eredményeként ez magyrázhatja a tojások koleszterin tartalmának szignifikáns csökkenését.

 

Konklúzió

A flavonoidokban, polifenolokban és ásványi anyagokban gazdag Flaviva Vasgyúró instant italpor a hibrid tyúkok tápjába keverve kedvezően befolyásolta a tojások színét és növelte fizikai paramétereit, aminek piaci értékesítési szempontból számos jelentősége lehet. A kontroll csoporthoz képest a tojásokban mért szignifikánsan nagyobb polifenoltartalom jelentős mértékben növelte a tojások antioxidáns kapacitását és ezzel korrelálva szignifikánsan csökkentette a tojások koleszterintartalmát is, különösen a vizsgálat utolsó hetében.

Vizsgálatunk rávilágíthat arra is, hogy a tyúkok polifenolokban gazdag táppal történő etetése – a redox-homeosztázis egyensúlyának kedvező befolyásolása révén – szerepet játszhat nemcsak az egészségesebb húsáru céljára történő tenyésztésükben, hanem a csökkentett koleszterin tartalmú „okos-tojások“ szélesebb körű termelése és fogyasztása hozzájárulhat a cardiovasculáris betegek gyógyászati célú kiegészítő táplálásához is.

 

Köszönetnyilvánítás, elismerés:

A project az Európai Unió és az Európai Társadalmi Alapítvány (European Social Fund) társ-finanszírozásában valósult meg (grant agreement no. EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00005).

 

Felhasznált szakirodalom, referenciák:

[1] M. Kratz, Azheroclerosis: Diet and Drog (2005) 195-213.

[2] A.von Eckardstein, J.R. Nofer, G. Assmann, Arterioscler Thromb Vasc Biol. (2001).

[3] T.F. Daniels, K.M. Killinger, J.J. Michal, R.W. Wright, Z. Jiang, Int. J Biol Sci. 5(5) (2009) 474–488.

[4] I.Tabas, Clin Invest. 110(5) (2002) 583–590.

[5]  C. Garcia-Ruiz, M. Mari, A. Colell, A. Morales, F. Caballero, J. Montero, O. Terrones, G.  Basañez, J. C. Fernández-Checa, Histol Histopathol 24 (2009) 117-132.

[6]  H. Ma, Nature and Science, 2(4) (2004) 17-21.

[7]  Gy. Bíró, K.Lindner,  Tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó (1998), Budapest

[8]  P. Horn P. (Eds.) Baromfi, haszongalamb, (2000)  Mezőgazda Kiadó, Budapest

[9] V.L. Singleton, J.A. Rossi, Am. J. Enol Vitic (1965)  16. 144-158.

[10]  E. Udvardi, M. Fodor, N. Papp, É. Stefanovitsné, Bányai, Z.B. Nagy (Eds.), Felmelegedés, ökolábnyom, élelmiszerbiztonság, Keszthely, Magyarország, (2016) 414-421.

Táplálkozás és a kognitív funkciók

Táplálkozás és a kognitív funkciók

 

Barna Mária
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék, Budapest

 

 

A kognitív funkciókat genetikai és környezeti, közöttük táplálkozási tényezők kölcsönös egymásra hatása alakítja. Az utóbbi években számos vizsgálatban mutatták ki, hogy nemcsak a súlyos malnutritio, hanem a hiányos mikrotápanyag és[vagy esszenciális zsírsav (EFA) ellátottság is kedvezőtlenül befolyásolja a kognitív képességet, a tanulást és a viselkedést mind gyermekeknél, mind fiatal felnőtteknél, sőt időseknél is.

 

A táplálkozási tényezők változásokat okozhatnak az idegi struktúrákban, mert pl. a vitaminok és az ásványi anyagok a neurotranszmitterek szintéziséhez szükséges enzimek kofaktorai, a EFA-k a cerebralis cortex, illetve a retina építő anyagai. A megfelelő fejlődéshez optimális táplálkozás szükséges. Gyors növekedés idején a legkifejezettebb a hatás, pl. serdülő korban történik a prefrontális kéreg jelentős érése. A prefrontális kéreghez kapcsolódó funkciók: a figyelem, a tervezés, a stratégia kidolgozása, a szociális megismerés, az érzelem és az indulat regulációja. Az n-3 zsírsavak, vitamin és ásványi anyag szupplementáció javíthatja a nonverbális intelligenciát és a viselkedést.

Metabolikus szindrómában mind serdülőkben, mind középkorú személyekben kognitív funkciócsökkenést mutattak ki. Idős korban antioxidáns hatású vitaminok, nyomelemek és EFA szupplementáció, fitonutriensek, mérsékelt alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás késleltetheti a szellemi hanyatlást.

A táplálkozás epigenetikus úton befolyásolhatja a kognitív funkciókat. További hosszan tartó, multicentrikus, randomizált, placebo kontrollált vizsgálatok végzése, szenzitív módszerek kidolgozása szükséges azonban, mert számos más befolyásoló tényező mellett, nagyon nehéz lemérni, a táplálkozás szerepét a kognitív funkciók alakításában.

A kognitív funkciókat genetikai faktorok határozzák meg, és környezeti, elsősorban táplálkozási tényezők befolyásolják. A tanulási képesség alakításában ezen kívül fizikai, pszichológiai, hangulati, magatartási és az oktatással kapcsolatos tényezők is részt vesznek.

Számos közleményben mutattak rá arra, hogy a fejlődő országokban a várandós anyáknál észlelt malnutritio, mikrotápanyag hiány, zavart okozott az utódok mentális fejlődésében: tanulási problémák jelentkeztek, gyengébb volt az emlékezés, a figyelem, a percepció, a beszédkészség és fejletlenebbek voltak a pszichomotoros funkciók. Leggyakrabban a vas, a jód, az A-vitamin, a B-vitamin csoport, és a cink hiány hatását tanulmányozták. Megállapították, hogy a várandósság alatti mikrotápanyag szupplementáció javítja az utódban a későbbi kognitív funkciókat [12, 13]. Korai táplálkozási intervenciótól széleskörű változás várható, akár az IQ-ban is mérhetően. Késői intervenciótól csak kisebb változás várható; pl.: javulhat a memória, a viselkedés stb. [10].

 

Kedvezőtlen mikrotápanyag és/vagy EFA ellátottság

Nemcsak a fejlődő országokban, ahol gyakori a súlyos malnutritio, hanem a nyugati típusú étrendet fogyasztó lakosság körében is számolni kell kedvezőtlen mikrotápanyag, ill. esszenciális zsírsav ellátottsággal, ezért a kutatók specális teszteket dolgoztak ki, melyek alkalmasak a táplálkozás hatásának a megítélésére [10]. Gyermekek körében a mentális fejlődésben, idős korban a mentális hanyatlás mérséklésében játszott szerepét vizsgálták. Tápanyagok közül az esszenciális zsírsavak, a vitaminok, és az ásványi anyagok szerepét tanulmányozták, de vizsgálták a különböző étrendek hatását is, és a metabolikus szindróma és a kognitív funkciók kapcsolatát is tanulmányozták. Megállapítást nyert, hogy a táplálkozási tényezők változásokat okozhatnak az idegi struktúrákban mert az idegrendszer nagyon „képlékeny” szerv. Gyors növekedés idején a legsérülékenyebb: ilyen az intrauterin 3. trimeszter, a születés utáni első hónapok, a 2-8., 10-12., 12-14. év, és a serdülőkor;

Serdülő korban történik a pre-frontális kéreg jelentős érése [27]. A szociális, emocionális, és motivációs funkciók, mint a tanulás és a viselkedés a pre-frontális kéreg megfelelő fejlődéséhez kötöttek; szoros kapcsolat van a pre-fontális kéreg és a limbikus rendszer között, mely az érzelmek megéléséért, a tanulásért és a memóriáért is felelős. A gyermekek megfelelő fejlődéséhez optimális táplálkozás szükséges.

Számos szerző mutatott rá arra, hogy a n-3 FA, vitamin és ásványi anyag szupplementáció javítja a nonverbális intelligenciát és a viselkedést [6]. Ez azzal magyarázható, hogy a mikro- és makro-struktúrák kialakulásában különböző neuro-transzmitterek játszanak szerepet, a vitaminok és az ásványi anyagok pedig a neurotranszmitterek szintéziséhez szükséges enzimek kofaktorai, az esszenciális zsírsavak pedig a cerebrális cortex és a retina építő anyagai. Sajnos hazánkban és sok helyen szerte a világban, az n-3 FA bevitel drámaian csökkent az utolsó évtizedekben.

 

Az anyatej sok EFA-t tartalmaz

Az n-3 FA-ból származó dokozahexaénsav (DHA) és az n-6 FA-ból származó arachidonsav (AA), beépülnek az idegrendszer és a szemideghártya sejtjeibe (mind a méhen belüli életben, mind a születést követően) biztosítva a csecsemő optimális látásélességét és szellemi fejlődését [1].

Az 1920-as években az USA-ban felfigyeltek arra, hogy a csecsemőkorban anyatejjel táplált gyermekek mentális teljesítménye jobb, mint a tápszereseké. Az anyatejes és a tápszeres csecsemők 8, illetve 15 éves korban történő vizsgálata azt mutatta, hogy az anyatejes és a tápszeres csoport mentális fejlődésében észlelhető különbség még évek múlva is kimutatható [3]. Bebizonyosodott, hogy az idegrendszer és a retina fejlődéséhez és normális működéséhez szükséges zsírsavakat az anyatej bőségesen tartalmazza. Ma már a csecsemőtápszerek zsírsavösszetételének kialakításánál a fentieket figyelembe veszik. Már a terhesség alatti EFA bevitelnek is szerepe van a mentális és vizuális funkciók alakulásában, hiszen az I. trimeszterben az anyai zsírdepozíció kapcsán beépülnek a zsírszövetbe, az uterus ereibe és a tejmirigyekbe. A II.-III. trimeszterben a magzat fejlődése, növekedése idején pedig beépülnek a magzati sejtekbe [21]. Az anyatej zsírsavösszetételét az anya táplálkozása is befolyásolja; halolaj szupplementáció megnöveli az anyatej n-3 zsírsavtartalmát. A szoptató anya étrendjének az EFA-kat optimális mennyiségben és arányban kellene tartalmaznia. Magyarországon mind a várandós, mind a szoptatós anyák n-3 ellátottsága elégtelen [1]. Az n-6 túlkínálat DHA hiányt okozhat.

 

n-3 FA

A hiányos n-3 FA bevitel befolyásolja a mentális fejlődést is, és megnöveli a tanulási és magatartási problémák kialakulásának a kockázatát [14, 20]. n-3 FA szupplementáció mind gyermek-, mind időskorban növeli a kognitív funkciókat. McNamara és mtsai 8-10 éves egészséges gyermekeknek adtak 8 héten keresztül naponta 400, ill. 1200 mg DHA-t. A vörösvértestmembrán DHA koncentrációjának dózisfüggő növekedését és a gyermekek mentális teljesítményének javulását észlelték; pl.: a feladatmegoldás reakció ideje csökkent [17]. Fontani és mtsai egészséges felnőtteknek adtak 6 héten át napi 4g halolajat. A kontrollcsoporttal összehasonlítva szignifikánsan csökkent a feladatmegoldás reakció ideje, és javult a hangulat [5]. Arra is van adat, hogy már heti egyszeri halfogyasztás 16%-kal csökkenti a demencia kockázatát. Nem lehet azonban tudni, hogy fiatal egyénekben adekvát n-3 FA bevitelnél a PUFA szupplementáció (polyunsaturated fatty acid, többszörösen telítetlen zsírsav) növeli-e a kogníciót [16]. DHA hatására neurodegeneratív kórképekben (Alzheimer kór, alkoholos megbetegedések) a kognitív funkciók javulását írták le [3]. Ugyanis az n-3 szupplementáció csökkenti a β-amyloid plazmaszintet ezáltal csökkenti az Alzheimer kór AD kockázatát (az AD-ben az idegrendszerben a plazmaszinttel összefüggően β-amyloid (Aβ ) peptid plakk-képződés mutatható ki) és mérsékli a kognitív hanyatlást [8].

Frenshem és mtsai azt tanulmányozták, hogy milyen hatása van a mikrotápanyag és n-3 FA szupplementációnak a fejlett országokban élő gyermekek kognitív funkcióira és viselkedésére [6]. 36 vizsgálat metaanalízisét végezték: 14 duplavak placebo kontrollos vizsgálatban mikronutriens szupplementáció történt, 12-ben mikronutriens szupplementáció mellett EFA adására is sor került. A vizsgálatok többségében javult a nonverbális intelligencia, a tanulás és a viselkedés. Hiányos mikronutriens bevitelnél, ill. alacsonyabb szérumszinteknél szignifikáns javulást találtak, míg megfelelő ellátottságnál, ill. túl kis adag n-3 FA bevitelnél a javulás nem volt szignifikáns. Az eredmények értékelhetőségét segíti, ha az intervenció előtt és azt követően megmérik a szérumszinteket.

 

Vashiány

Régen ismert, hogy a csecsemő és gyermekkori vashiány a mentális és a motoros fejlődés retardációját okozza. A fejlődésben való visszamaradás a vashiány megszűnése után is fennáll, és még évek múlva is kimutatható. Sajnos hazánkban az 1-3 éves gyermekek 1/3-ában hiányos a vasbevitel [2]. „A vashiány csökkenti a szervezet testi, szellemi, lelki teljesítőképességét, fertőzésekkel szembeni ellenállását, állhat iskolai romló teljesítmény vagy magatartási zavar hátterében”[25].

 

Vitaminok

Többen megfigyelték, hogy a makrobiotikus anyák csecsemőinek motoros- és beszéd-fejlődése elmarad a mindenevő anyák csecsemőinek a beszédfejlődésétől. A koncentráló képességben és a kognitív funkciókban még 12 éves korban is különbség mutatkozott. (B12-vitamin csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő) [15, 24]. Egészséges egyéneknél hiányos folsav, B12-, B2- és C-vitamin bevitelnél romlik a memória és az absztrakt gondolkodás [22]. Strand és mtsai szignifikáns összefüggést találtak a kognitív funkciók és a kobalamin, ill. a folsav-status között [26]. Kimutatták, hogy az adekvát antioxidáns bevitel neuroprotektív. Több mint négyezer 45-60 év közötti francia egyén kapott hat éven keresztül C-vitamin, β-karotin, E-vitamin, szelén- és cinkpótlást dupla vak placebo kontrollos vizsgálat keretében; a verbális memória nemdohányzókban, és alacsony C-vitamin szint esetén javult a legnagyobb mértékben [11]. A várandós anya D-vitamin hiánya zavart okozhat az utód neuro-kognitív fejlődésében. Terhesség alatti D-vitamin pótlás csökkenti a beszédzavar kockázatát [30]. Devore és mtsai úgy találták, hogy nagyobb E-vitamin tartalmú élelmiszerek fogyasztása mérsékelheti a DA kockázatát [4].

 

Antioxidáns hatású anyagok

Antioxidánsoknak is szerepük lehet a szellemi hanyatlás megelőzésében (anti-amyloidogén tulajdonságúak), gátolhatják az amyloid ß-peptid képződését. A csökkent β-amyloid plazmaszint csökkenti a DA kockázatát és mérsékli a kognitív hanyatlást [8]. Ilyen antioxidánsok találhatók pl. a szójában, a zöld teában, a kakaóban stb.

 

Mediterrán étrend

Több mint 1200, 45-75 éves puerto ricoi személy vizsgálata alapján megállapították, hogy a mediterrán étrend, (ill. az US 2005-ös Dietary Guidelines Department of Agriculture ajánlását követő étrend) protektív hatású középkorú és idős egyénekben [29]. Noojens és mtsai viszont több mint 2000, 46-75 éves egyén 1995-2002 között végzett vizsgálatai (5 évente kétszer nézték információ feldolgozás sebességét és a memória tesztet) nagyobb zöldség- és gyümölcs-fogyasztás mellett nem találtak változást a kiindulási kognitív funkciókban [19].

 

Metabolikus szindróma

62 metabolikus szindrómában (MetS) szenvedő, és 49 MetS mentes 14-18 éves serdülőben a neuropszichológiai vizsgálat az általános intelligencia, a figyelem csökkenését, rosszabb számolást és rosszabb helyesírást talált MetS-ban, mint a kontrollokban. Az MRI pedig a MetS-ban szenvedő serdülőkben kisebb hyppocampus volument, nagyobb liquor mennyiséget, és a fehérállományban mikrostrukturális integritás csökkenést mutatott ki. A MetS középkorú egyénekben befolyásolja a kognitív funkciókat, az agyi struktúrák integritását; preklinikai MetS is idegrendszeri eltérésekhez vezethet [9, 28]. Úgy tűnik, hogy a 25 alatti BMI neuroprotektív.

 

Egyéb tényezők

1300, 65-79 éves egyén 21 éves követése alapján úgy találták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás kedvezően befolyásolja a kognitív funkciókat és csökkenti az agyvérzés kockázatát [18]. Bizonyítást nyert, hogy a fizikai aktivitás segíti a szellemi képességek megőrzését [7[, a dohányzás pedig rontja. A koffein is élénkíti a kognitív funkciókat [23]. A nagy Na-bevitel pedig idős korban, más táplálkozási tényezőktől függetlenül, (energia-, ill. zsírbevitel) csökkenti a kognitív funkciókat.

 

Összefoglalás

A táplálkozás epigenetikus úton befolyásolhatja a kognitív funkciókat, de az életmód, az étrend, akár az ételek íze is, a környezet, a hangulat, a vizsgálat alatti egyéb hatások, a követés tartama stb. módosíthatják az eredményt. Ezért nagyon nehéz lemérni, hogy mennyi ebből a táplálkozás szerepe. Az eddigi vizsgálati eredmények további megerősítésre szorulnak, és hosszantartó, multicentrikus, randomizált, placebo kontrollált vizsgálatok végzése, és szenzitív módszerek kidolgozása szükséges a táplálkozás kognitív funkciókra gyakorolt hatásának megítéléséhez.

 

Irodalom

[1] Barna, M.: A zsírsavak szerepe a táplálkozásfüggő megbetegedések megelőzésében, különös tekintettel az elégtelen n-3 zsírsav-ellátottságra.
Metabolizmus. 2006, 4, 170-175.
[2] Biró, L., Szabó, L.:1–3 éves gyermekek komplex táplálkozási vizsgálata.
Gyermekgyógyászat  2011, 62, 80-85.
[3] Das, U.N., Fams, M.D.: Long chain polyunsaturated fatty acids in the groth and development of brain and memory. Nutrition. 2003, 19, 62-65.
[4] Devore, E.E.,  Grodstein, F., Frank, J.A., et al.: Dietary Antioxidants and Long-term Risk of Dementia Arch Neurol. 2010, 67, 819-825.
[5] Fontani, G., Corradeschi, F., Felici, A.: Cognitive and physiological effects of Omega-3 polyunsaturated fatty acid supplementation in healthy subjects. Eur. J. Clin. Invest. 2005, 35, 691-699.
[6] Frenshem, L.J., Bryan, J., Parletta, N.: Influences of micronutrient and omega-3 fatty acid supplementation on cognition, learning, and behavior: methodological considerations and implications for children and adolescents in developed societies. Nutr Rev 2012, 70, 594-610.
[7] Gow, A.J., Bastin, M.E., Munoz,  et al.: Maniega,Neuroprotective lifestyles and the aging brain. Activity, atrophy, and white matter integrity. Neurology. 2012, 79, 1802–1808.
[8] Gu, Y., Schupf D.N., Cosentino, S.A., et al.: Nutrient intake and plazma β-amyloid. Neurology 2012, 78,1832–1840.
[9] Hassenstab, J.J., Sweat, V., Bruehl, H., et al.: Metabolic syndrome is associated with learning and recall impairment in middle age. Dement. Geriatr. Cogn. Disord. 2010, 29, 358-362.
[10] Isaacs, E., Oates, J.: Nutrition and cognition: assessing cognitive abilities in children and young people. Eur. J .Nutr. 2008, 47[Suppl 3],4–24.DOI 10.1007[s00394-008-3002-y.
[11] Kesse-Guyot, E., Fezeu L., Jeandel, C., et al.: French adults’ cognitive performance after daly supplementation with antioxidant vitamins at nutritional doses: a post hoc analysis of the Supplementation in Vitamins and Mineral Antioxidants SU.VIMAX trial. Am. J. Clin. Nutr. 2011, 94, 892-899.
[12] Khor, G.L., Snigdha Misra, S.: Micronutrient interventions on cognitive performance of
children aged 5-15 years in developing countries. Asia Pac. J. Clin. Nutr. 2012, 21, 476-486.
[13] Leung, B.M.Y., Wiens, K.P., Kaplan, B.J.: Does prenatal micronutrient supplementation improve children’s mental development? A systematic review. BMC Preg. Childbirth. 2011, 11, 12.
[14] Liu, J., Raine, A.,Venables, P.H., et al.: Malnutrition at age 3 years and externalizing behavior problems at ages 8, 11, 17 years. Am. J. Psychiatry. 2004,161, 2005-2013.
[15] Louwman, M.W., van Dusseldorp, M., van de Vijver, F.J., et al.: Signs of impaired cognitive function in adolescents with marginal cobalamin status. Am. J. Clin. Nutr. 2000, 72, 762–769.
[16] Luchtman, D.W., Song, C.: Cognitive enhancement by omega-3 fatty acids from child-hood to old age:Findings from animal and clinical studies. Neuropharmacology. 2012.http:[[dx.doi.org[10.1016[j.neuropharm.201207019  
[17] McNamara, R.K., Able, J., Jandacek, R., et al.: Docosahexaenoic acid supplementation increases prefrontal cortex activation duringsustained attention in healthy boys: a placebo-controlled, dose-ranging, functionalmagnetic resonance imaging study. Am. J. Clin. Nutr. 2010, 91, 1060-1067.
[18] Ngandu, T., Helkala, E., Soininen, H., et al.: Alcohol drinking and cognitive functions : findings from the Cardiovascular Risk Factors Aging and Demencia (CAIDE) Study. Demencia & Geriatric Cognitive Disorders. 2006, 23, 140-149.
[19] Noojens, A.C.J., Bueno-de-Mesquita, H.B., van Boxtel, M.P.J.: Fruit and vegetable intake and cognitive decline in middle-aged men and women: the Doetinchem Cohort Study. Brit. J. Nutr. 2011, 105, 752-761.
[20] Oddy, W.H., Robinson, M., Ambrosini, G.L., et al.: The association between dietary patterns and mental health in early adolescence. Prev. Med. 2009, 49, 39-44.
[21] Olsen, S.F., Sorensen, J.D.: Randomized controlled trial of effect of fish oil supplementation on pregnancy duration. Lancet.1992, 339, 1003-1007.
[22] Philip, W., James, T.: Nutrition and the Aging Brain 23 rd Marabu Symposium. Nutr. Rev. 2008, 68S, 162-167.
[23] Rogers, P.: Caffeine, mood and mental performance in every day life.  Nutrition Bulletin 2007, 32(S1), 84-89.
[24] Schneede, J., Dagnelie, P.C., van Staveren, W.A.: Methylmalonic acid and homocysteine in plasma as indicators of functional cobalamin deficiency in infants on macrobiotic diets. Pediatr. Res. 1994, 36, 194–201.
[25] Sólyom, E.: A csecsemő és gyermekkori vashiánybetegség és terápiája (Módszertani ajánlás) Gyermekgyógyászat 1999, 5 (S), 1-20.
[26] Strand, T.A., Taneja, S., Ueland, P.M., et al.: Cobalamin and folate status predicts mental development scores in North Indian children 12–18 mo of age. Am. J. Clin. Nutr. 2013, 97, 310–317.
[27] Tsujitmoto, S.: The prefrontal cortex: functional neural development during early childhood. Neuroscientist. 2008, 14, 345-358.
[28] Yau, P.L., Castro, M.G., Tagani, A, et al.: Obesity and Metabolic Syndrome and Functional and Structural Brain Impairments in Adolescence. Pediatrics. 2012, 130, 1-9.
[29] Ye, X., Scott, T., Gao, X., et al.: Mediterranean Diet, Healthy Eating Index 2005, and Cognitive Function in Middle-Aged and Older Puerto Rican Adults. J. Acad. Nutr. Diet. 2013, 113,  276-281
[30] Whitehouse, A.J.O., Holt, B.J., Serralha, M., et al.: Maternal Serum Vitamin D Levels During Pregnancy and Offspring Neurocognitive Development. Pediatrics. 2012, 129, 485–493.

A meggyek antioxidáns anyagai

A meggyek antioxidáns anyagai

 

 

Amerikában a meggykutatások a már régóta termesztésben lévő Montmorency fajtára, és az 1984 óta honosított és termesztésbe vont – „Balaton” névre keresztelt − Újfehértói fürtös fajtára terjednek ki. Kutatásaik szerint a meggy eddig ismert 17 komponense antioxidáns kelléktár, ami segít például a rák és a szívbetegségek leküzdésében, valamint az ízületi gyulladás és a fejfájás ellen is hat (Muraleedharan, 2002). A meggyben lévő antocianinok a COX enzimek és a vastagbélrák növekedésének gátlásában vesznek részt, emellett az artériák falát is védik a különféle sérülésektől. Russel Reiter (2002) szerint – aki ismert amerikai hormonkutató − fontos antioxidáns vegyület a meggyben a melatonin – mely az agyunkban lévő tobozmirigy által termelt hormon −, ugyanis testünk zsíros, és vizes közegében is képes hatni a szabad gyökök károsító hatása ellen. A Texasi Egyetem Egészségkutató Centrumában folytatott kutatás során a Montmorency meggy 1 grammjában több melatonint mértek (13,5 nanogramm), mint amennyi természetes körülmények között az emberi vérben jelen van (Reiter, 2002). Raymond Hohl − aki az Iowai Egyetem kutatója − megállapította, hogy a meggy perillyl alkoholt (POH) is tartalmaz, amiről azt állította, hogy a rák minden fajtája ellen hatásosnak bizonyulhat. A POH megfosztja a ráksejteket azoktól a proteinektől, amik szükségesek növekedésükhöz. Állatkísérletekben tesztelték a POH hatását a mell és prosztata karcinogének ellen, s a kísérletből kiderült, hogy a POH a mellrák kockázatát 81%-kal, míg az előrehaladott stádiumban lévő mellrákét 75%-kal csökkentette (Hohl, 2002).

Az amerikai fogyasztók a Cherry Marketing Institute jóvoltából ismerik a meggyek egészségre gyakorolt hatását, így mára már számos középkorú és idősebb fogyasztó inkább meggyet, és a belőle készült 100%-os meggy juice-t fogyaszt, minthogy különféle gyógyszereket (Anonymous, 2002). Az USA-beli Amway Corporation 2000-ben 2 millió USD-t költött a Balaton meggy beltartalmi és technológiai vizsgálataira, klinikai kísérleteire, hatóanyagainak kivonására, felhasználására, értékesítésére és reklámozására (Holczer, 2001), és ismereteink szerint 6 szabadalmat jegyeztek be.

 

Meggyfajták gyümölcseinek antibakteriális hatása

Korábbi kutatási eredmények a különböző növényfajok antibakteriális hatását a biológiailag aktív összetevők jelenlétével kapcsolták össze (Falleh et al., 2008). HPLC- és spektrofotometriás mérési eredményeink alapján a meggy ígéretesnek tűnt magas antocianin- és polifenoltartalma révén. Kutatómunkánk az első, amely a meggy gyümölcs emberi nyál baktérium flórájára tett jótékony hatásának vizsgálatára irányult. Eredményeink ellentétben állnak más gyümölcsfajok antibakteriális hatását vizsgáló kutatócsoportok eredményeivel. Nzeako és Al Hasmi (2006) arról számol be, hogy a fekete ribiszke, málna, mangó, ananász, guava és vegyes gyümölcsök levei nem hatásosak a Pseudomonas aeruginosa-val szemben. Továbbá Lee és munkatársai (2003) azt tapasztalták, hogy a zöldségek és gyümölcsök levei semmilyen gátló hatást nem gyakorolnak a Klebsiella pneumoniae ssp. pneumoniae baktériumfajra. Kutatómunkánk eredményei bizonyítják, hogy a vizsgált magyar meggyfajták levei képesek elpusztítani a humán szervezetre igen káros, az antibiotikumoknak ellenálló P. aeruginosa és a K. p. pneumoniae baktériumfajt. Bizonyítottuk, hogy a meggylevek baktériumölő hatását az extrém fizikai hatások sem befolyásolják, mivel forralás és fagyasztás után is hatásosak voltak. Rámutattunk arra, hogy az érési állapot, a gyümölcsökben lévő biológiailag aktív anyagok koncentrációja, valamint az antibakteriális hatás szoros összefüggésben van. Eredményeink bizonyítják a meggy gyümölcsök jelentős baktériumölő hatását, és a fajták közötti különbségeket. A vizsgált meggyek – jelentős antibakteriális hatásuknak köszönhetően – kiemelt szerepet kaphatnak a szájhigiénében. A meggyfajták biológiailag aktív hatóanyagai számos opportunista baktériummal szemben hatásosak, míg a jótékony Lactobacillus spp. fajokra hatástalannak bizonyultak, ezért tejtermékek (pl. joghurtok) előállításánál kiemelt szerepük lehet. A meggyek baktérium-gátló anyagai forralás és fagyasztás után is hatásosak, mely hatás nem a természetes savtartalmuknak tulajdonítható, ezért különböző feldolgozóipari eljárások után is hatásosak maradhatnak.

A meggy tízszer hatékonyabban enyhíti a fejfájást, mint az aszpirin

A meggy tízszer hatékonyabban enyhíti a fejfájást, mint az aszpirin

 

Török Eszter

 

A meggy őshazája a Kaukázus vidéke és Kis-Ázsia. Sokáig mostohagyereknek számított a cseresznye mellett. Termesztése a XVI. században lendült fel. A meggy a magyarság egyik első gyümölcse volt, amit „savanyú cseresznyének” hívtak. Számos jótékony élettani hatással rendelkezik.

 

Antioxidánsokban gazdag

A meggy természetes, egészséges antioxidánsokban gazdag. Az antioxidánsok megvédik a szervezetünket a sejteket romboló szabad gyököktől. A meggy (hasonlóan más gyümölcsökhöz: málnához, szilvához, stb.) a méreganyagokkal szemben is sejtvédő hatású. A massachusetss-i Brunswick Laboratories mérései alapján a meggy ORAC értéke (oxigéngyök elnyelő kapacitása) meghaladja még a fekete áfonyáét is, ami az egyik legjobb ORAC értékkel rendelkezik a gyümölcsök között. A meggyel népszerűbb testvére, a cseresznye sem veheti fel a versenyt, ami mindössze negyedannyi antioxidáns hatással bír.

 

Melatonint tartalmaz, ami segít az álmatlanságban és lassítja az öregedést

A melatonin egy hormon, ami az alvás szabályozásáért felelős, másrészről antioxidáns hatású, és az emberi szervezet számára az agy tobozmirigye termeli. Emellett azonban a táplálkozással is bevihető, amire a meggy kiválóan alkalmas. A Texasi Egyetemen folyó vizsgálatok során kimutatták a meggy jótékony hatását az éjszakai alvásra és a nappali ébrenlétre. A kutatás vezetője, Russel J. Reiter javasolja, hogy nagyobb távolságra történő utazás előtt és a megérkezést követő három napban fogyasszunk meggyet, hogy könnyebben hozzászokjon a szervezet az időzónaváltáshoz. Dr. Reiter a melatonin gyulladáscsökkentő és öregedést gátló hatásairól is beszámol.

 

A túlsúly, a cukorbetegség, a rák és más betegségek megelőzésében is segít

A meggy rendszeres fogyasztása segít a koleszterin- és a trigliceridszint szabályozásában és az elhízás megelőzésében. A Michigan Egyetemen végzett vizsgálatokban a zsíros étrenden tartott, de meggyporral is etetett patkányok esetében nem tapasztaltak számottevő súlygyarapodást, vagy szív-érrendszeri megbetegedést. A vastagbélrák kockázatának csökkenése is kimutatható meggyevő egerek esetében. Vércukorszint szabályozó hatása miatt pedig cukorbetegségben is ajánlott a fogyasztása. Az amerikai kutatás szerint 4 héten keresztül napi 2,5 dl meggylé elfogyasztása jelentősen csökkentette a gyulladási folyamatokat és a szívbetegségeket előrejelző markerek koncentrációját a vizsgált tíz elhízott felnőtt esetében.

Napi 20 szem nyers meggy fogyasztása megakadályozza az artériás erek belső falain történő káros lerakódásokat. A meggyben lévő antioxidánsok segítik megőrizni a vénák falának rugalmasságát, ezáltal elkerülni a visszérbetegségeket.

 

Természetes fájdalomcsillapító

A meggy gazdag az antociánoknak nevezett fitokemikáliákban. Ezek a növényi eredetű vegyületek gyulladáscsökkentő hatásúak, különösen jótékonyak ízületi és kötőszöveti gyulladások esetén. A napi pár szem meggy vagy egy pohár meggylé elfogyasztása már három hónap után bizonyíthatóan enyhíti az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat, továbbá tízszer hatékonyabban enyhíti a fejfájást, mint az aszpirin, ráadásul a gyomrot is kíméli. Az American College of Sports Medicine 2009-es vizsgálatában a sportolás előtt meggylét fogyasztó hosszútávfutók kevesebb izomfájdalmat tapasztaltak.
Rost: A meggy nagyon magas rosttartalommal rendelkezik. 10 szem meggy körülbelül 1,4 g rostot tartalmaz, más szóval a napi ajánlott rostbevitel 10%-át fedezi. Rendszeres fogyasztása jótékony hatást fejt ki a bélmozgásra. Rosttartalmánál fogva csökkentheti a székrekedéssel járó panaszokat.

Kálium: 100 g friss meggy körülbelül 260 mg káliumot tartalmaz. A kálium pedig alapvető fontosságú a szív-érrendszer, a vesék és az izmok működéséhez.

 

Felhasználási lehetőségei:

Világviszonylatban elsősorban ipari gyümölcsnek tekintik. Így kivételesnek tekinthető a meggy friss fogyasztása, ami a közép-európai országokban, így hazánkban is gyakori. Annak ellenére, hogy a hazai fogyasztók nagy része ismeri és kedveli, fogyasztása még mindig nem terjedt el a jelentőségének megfelelő mértékben. A friss meggyfogyasztás szélesebb körű elterjesztése azért is fontos lenne hazánk számára, mert úgy érvényesülni tudna, hogy a magyar fajták beltartalmi értéke kedvezőbb a többi ország fajtáihoz viszonyítva.

A karotinoidok szerepe daganatos és szembetegségek megelőzésében

A karotinoidok szerepe a daganatos és szembetegségek megelőzésében

Molnár Péter
PTE ÁOK GYTSZ Farmakognóziai Tanszék, Pécs

 

A zöldségfélékben és gyümölcsökben gazdag étrend csökkenti a különböző rákos és szembetegségek kockázatát. E hatásokért a növényekben előforduló karotinoidok is felelősek. A β-karotin és néhány más, szubsztituálatlan β-jonon gyűrűt tartalmazó karotinoid az A-vitamin prekurzora. Közülük a β-karotin A-provitamin-aktivitása a legnagyobb, így korábban főként e vegyület hatásait vizsgálták. Bizonyították, hogy a daganatos, valamint a szembetegségek elleni hatás és az A-provitamin-hatás függetlenek egymástól.

A természetben előforduló ~700 ismert szerkezetű karotinoid közül csak ~40 van jelen táplálékainkban. Emésztőrendszerünk szelektíven veszi fel az egyes karotinoidokat, ezért a humán plazmában és a szövetekben 20-nál kevesebb karotinoid, valamint néhány metabolitjuk mutatható ki. Az α-karotin nagyobb antitumor-aktivitást mutat, mint a β-karotin. Az újabb vizsgálatok szerint a lutein, a likopin, a β-kriptoxantin, a zeaxantin és a fukoxantin, sőt a kapszantin és a kapszorubin is ígéretes rákmegelőző hatással rendelkeznek.

Több karotinoid együtt történő adagolásakor a daganatellenes hatás erősebb, mint akkor, ha azokat csak egyenként alkalmazzák. Egy fontos szembetegség, az időskori makula-degeneráció (AMD = Age Related Macular Degeneration) megelőzésében elsősorban a lutein és a zeaxantin játszanak fontos szerepet.

 

Bevezetés

A karotinoidok az izoprénvázas vegyületek, a tetraterpének családjába tartozó, zsírban és zsíroldó szerekben oldódó természetes színezékek. Bioszintézisükre elsősorban a magasabbrendű növények, továbbá néhány baktérium és alga szervezete képes, az állati és az emberi szervezet nem, így felvételük a táplálékkal történik [1]. A bioszintézis során évente képződő mennyiségük 100 millió tonnára becsülhető [2]. Napjainkban már több mint 700 természetes eredetű karotinoid szerkezetét ismerjük, közülük azonban csupán mintegy 25 fordul elő az emberi vérszérumban és a többi szövetben [3]. Epidemiológiai vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy a karotinoidokban gazdag zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztása előnyös, mert a karotinoidok számos betegség, pl. különböző rák- és szembetegségek kialakulásának kockázatát csökkentik [4] [5][7].

Fontosabb karotinoidok

β-karotin
β-karotin

 

likopin
likopin

 

lutein (3,3’-dihidroxi-α-karotin)
lutein (3,3’-dihidroxi-α-karotin)

 

zeaxantin (3,3’-dihidroxi-β-karotin)
zeaxantin (3,3’-dihidroxi-β-karotin)

 

 

Előfordulásuk

β-karotin: sárgarépa, zöldségfélék, gyümölcsök (brokkoli, zöldborsó, sütőtök, papaya, mangó, kajszi- és őszibarack); likopin: paradicsom, görögdinnye; lutein: zöldségfélék, gyümölcsök, tojás sárgája; zeaxantin: kukorica, Physalis fajok (pl. Physalis alkekengi) termése, Lycium halimifolium termése. Ez utóbbi termés összkarotinoid tartalma 0,06-0,12 %, mely karotinoidjainak zeaxantin-tartalma >90%.

A β-karotin metabolizmusa

A β-karotin a poliénlánc centrális jellegű oxidatív hasadása (β-karotin-dioxigenáz) során A-vitamin-aldehiddé (retinallá), majd redukció révén az élő szervezetben A-vitaminná (retinollá) alakul. A 11-cisz retinal és annak a megfelelő össz-transz retinallá történő izomerizációja jelentős szerepet játszik a látás élettanában [1] [4] [5].

Antioxidáns- és prooxidáns-aktivitás

A karotinoidok megakadályozzák a lipidek oxidációját és antioxidáns hatást fejtenek ki a plazmában. Kioltják, inaktiválják a gerjesztett állapotú, szinglet oxigént. Antioxidáns hatást fejtenek ki a liposzómákban. Védőhatást fejtenek ki fotooxidációs és gyökök által iniciált peroxidációs folyamatokkal szemben [5].

Karotinoidok reakciói gyökökkel

A karotinoidok a különféle gyökökkel háromféle lehetséges mechanizmus szerint reagálnak:

(1) Gyökök addíciója karotinoidokra:

CAR + R• → R-CAR•;

(2) Gyökökre történő elektronátvitel:

CAR + R• → CAR+• + R

(3) Allil-típusú (helyzetű) hidrogénelvonás:

CAR + R• → CAR• + RH

A lipid-peroxil-gyökök (ROO•) a poliénlánc bármelyik szénatomjára addícionálódhatnak, ekkor stabil, szénatomon centrált gyökök (ROO-CAR•) képződnek:

ROO• + CAR → ROO-CAR•

E gyökök megbolygatják a lipid-peroxidáció kezdő lépését, magyarázva a karotinoidok oldatban történő antioxidáns hatásának sokféle lehetőségét.

A karotinoidok szerepe a biológiai membránok felépítésében

A karotinoidok képesek beépülni a biológiai membránokba, mivel molekulájuk mérete szinte azonos a kettős rétegű membránok méretével. Az össz-transz karotinoidok stabilizáló hatást fejtenek ki a membránokra, képesek elektronok felvételére és leadására egyaránt. Ioncsatorna-blokkoló hatást fejtenek ki, amely lehetővé teszi, hogy terápiás szerekként nyerjenek alkalmazást kardiovaszkuláris betegségek, oxidatív stressz, gyulladásos folyamatok és daganatos betegségek megakadályozásában. A karotinoidok cisz-izomerjei is beépülhetnek a biológiai membránokba, biztosítva a membránok flexibilitását [6].

 

A karotinoidok és a rák

Számos humán epidemiológiai vizsgálat eredménye arra utal, hogy karotinoid-tartalmú zöldségfélék és gyümölcsök rendszeres fogyasztásakor bizonyos rákbetegségek, elsősorban a tüdő- és gyomorrák kockázata csökken. A rákmegelőző hatás a már említett mechanizmusokkal magyarázható. Hatást gyakorolnak a sejtosztódásra; antioxidáns funkciójuk következtében megelőzhetik a sejtekben levő DNS- és más molekulák, szabad-gyökök által indukált károsodását [5-7].

A β-karotin és a likopin rákmegelőző hatása

A vonatkozó vizsgálatok több mint 70%-a megerősítette, hogy a β-karotin csökkenti a mell- és a tüdőrák kockázatát [7]. Likopin-gazdag étrend (nagyobb mennyiségű paradicsom, sűrített paradicsom fogyasztása) esetén csökken a nyelőcső-, máj-, tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbél-, prosztata- és hasnyálmirigyrák kockázata. A likopin pontos hatásmechanizmusa még tisztázásra vár [7].

Az α-karotin és a lutein rákmegelőző hatása

Állatkísérletek eredményei igazolták, hogy az α-karotin a β-karotinnál erősebb hatást mutatott bőr-, tüdő-, máj- és vastagbéldaganatok megelőzésben. [7]. A lutein jelentősen csökkenti a tüdő- a bőr- és a vastagbélrák kockázatát, ha α- és β-karotinnal együtt alkalmazzák [7].

A β-kriptoxantin (3-hidroxi-β-karotin) a zeaxantin és a fukoxantin rákmegelőző hatása

A β-kriptoxantin jelentősen csökkenti az Epstein-Barr virus által okozott egészségkárosodások lehetőségét. Állatkísérletekben jelentős tumorellenes aktivitást mutatott a bőrrákkal szemben és jelentősen (~30%-kal) csökkentette a tüdő- és vastagbélrák kockázatát. Humán epidemiológiai vizsgálatok eredményei szerint jelentős szerepet játszik a vastagbél-, a tüdő-, a méhnyak-, a hólyag- és a nyelőcsőrák megelőzésében [7]. Bizonyították, hogy a karotinoid-szénhidrogének (α-karotin, β-karotin, likopin) keverékének adagolása jelentősen csökkentette a Hepatitis C vírussal indukált májzsugorodás következtében kialakuló daganatképződést [7]. Állatkísérletekben a zeaxantin ~20%-kal csökkentette a bőrrák, ~70%-kal a tüdőrák és 90-93%-kal a májrák kockázatát. A fukoxantin (hidroxi-, epoxi-, keto- és acetilcsoportot, ill. allénkötést tartalmazó bonyolult szerkezetű karotinoid) alkalmazása szinte teljesen megszüntette a bőrrákot, csökkentette a nyombél-, a vastagbél- és a májrák kialakulásának valószínűségét [7].

 

Egyéb karotinoidok rákmegelőző hatása

A daganatos betegségek megelőzésében az asztaxantin (3,3’-dihidroxi-4,4’-diketo-β-karotin), a neoxantin (OH-csoportokat, és allénkötést tartalmazó karotinoid-epoxid), a piros paprika fő karotinoidjai: a kapszantin és a kapszorubin (κ-végcsoportot is tartalmaznak), valamint a sáfrány jellemző karotinoidja, a krocetin (karotinoid-dikarbonsav) is ígéretes vegyületeknek bizonyultak [7].

A karotinoidok és a szembetegségek

A lutein és a zeaxantin védőhatást fejtenek ki bizonyos szembetegségek esetén. A retinában és a szemlencsében kizárólag a lutein és a zeaxantin, valamint metabolitjaik fordulnak elő [5].

 

Az időskori makula-degeneráció (Age-related Macular Degeneration; AMD) és a hályog

A lutein és a zeaxantin a retinában a sárga folton (macula lutea) koncentrálódnak; környezete (fovea) felelős a látásélességért és a legtöbb fotoreceptort tartalmazza. A retina és környezete fény által iniciált károsodását megelőzendő a lutein és a zeaxantin védelmet nyújtanak az időskori makula-degenerációval szemben. A károsodás következtében szabadgyökök képződnek, amelyek a membrán lipidjeinek peroxidációját eredményezik. E szabadgyököket képesek hatástalanítani a karotinoidok, mint antioxidánsok. A karotinoidokban gazdag étrend e színanyagoknak a retinában történő felhalmozódásához vezet, amely a degeneráció elleni védelmet szolgálja. A lutein és a zeaxantin védőhatását kétféleképpen magyarázzák. Az egyik hipotézis szerint a színanyagok megszűrik, abszorbeálják a fotoreceptorokat legjobban károsító kék fényt. A másik hipotézis alapja az a tény, hogy antioxidánsként gyengítik a szövetekben fellépő oxidatív sressz-hatásokat [5].

Az emberi szemlencsében is a lutein és a zeaxantin jelenléte mutatható ki, bevitelük jelentős szerepet játszik a hályog megelőzésében is [5].

 

Irodalom

[1] Bruckner, Gy.: Isoprenvázas vegyületek: Terpenoidok és carotinoidok; 47. Carotinoidok, In: Szerves kémia II – 2 kötet, Szerk.: Császár János, Tankönyvkiadó, Budapest, 1981, 1416-1464.
[2] Britton, G., Liaaen-Jensen, S., Pfander H.: Carotenoids Today and Challenges for the Future, In: Carotenoids Vol. 1A: Isolation and Analysis, Eds.: Britton, G., Liaaen-Jensen, S., Pfander, H. Birkhäuser Verlag, Basel – Boston – Berlin, 1995, 13-26.
[3] Britton, G., Liaaen-Jensen, S., Pfander, H.: Carotenoids Handbook, Birkhäuser Verlag, Basel – Boston – Berlin, 2004.
[4] Britton, G., Liaaen-Jensen, S., Pfander, H.: Carotenoids Vol. 5: Nutrition and Health, Birkhäuser Verlag, Basel – Boston – Berlin, 2009.
[5] Krinsky, N. I., Johnson, E. J.: Carotenoid actions and their relation to health and disease. Mol. Asp. Med., 2005, 26, 459-516.
[6] Pashkow, F. J., Watumull, D. G., Campbell, C. L.: Astaxanthin: A Novel Potential Treatment for Oxidative Stress and Inflammation in Cardiovascular Disease. Am. J. Cardiol. 2008, 101[suppl.], 58D-68D.
[7] Nishino, H., Murakoshi, M., Tokuda, H., Satomi, Y.: Cancer prevention by carotenoids. Arch. Biochem. Biophys. 2009, 483, 165-168.

A gyümölcsök szerepe a korszerű táplálkozásban

A gyümölcsök szerepe a korszerű táplálkozásban

(Hegedűs Attila1, Papp Nóra2, Abrankó László2, Blázovics Anna3, Fébel Hedvig4, Kocsis Ibolya5, Stefanovits-Bányai Éva2)

 

1) Budapesti Corvinus Egyetem, Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Budapest, Villányi út 29-41, 1118, e-mail: hegedus.attila@uni-corvinus.hu
2) Budapesti Corvinus Egyetem, Alkalmazott Kémia Tanszék, Budapest
3) Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest
4) Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom
5) Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest

 

A gyümölcsök kedvező egészségi hatását egyre több tanulmány támasztja alá, ami elsősorban a gyümölcs héjában és húsában akkumulálódó polifenolos vegyületeknek köszönhető. Ezek transzkripciós, poszt-transzkripcionális és epigenetikai szintű hatása egyaránt bizonyított. Mivel a gyümölcsfogyasztás mértéke világszerte elmarad az ajánlott mennyiségtől, egy új megközelítés a kedvező vegyületekben gazdagabb, úgynevezett szupergyümölcsök fogyasztását javasolja. Kimutattuk, hogy ugyanazon faj fajtái (eltérő genotípusok) között jelentős mértékű variabilitás jelentkezik számos polifenolos vegyületcsoport mennyiségében. Azonosítottunk olyan meggy (pl. ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’) genotípusokat, melyek összes polifenol-tartalma jelentősen meghaladja a többi fajtára jellemző értékeket. Vizsgálataink tisztázták, hogy ez egy stabil, genetikailag meghatározott tulajdonság, amit az időjárási különbségek és egyéb tényezők csak kis mértékben befolyásolnak. A különböző meggyfajták eltérő polifenol-tartalmú gyümölcseinek fiziológiai hatását alimentáris eredetű hiperlipidémia modellen, hím Wistar patkányokon vizsgáltuk. A meggyfogyasztás fajtánként eltérő következménnyel járt: a ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’ már 10 napos kezelést követően több mint 30 %-kal mérsékelte a vérplazma összes koleszterinszintjét, míg az ‘Újfehértói fürtös’ nem okozott szignifikáns csökkenést. A két előbbi fajta kedvező hatása a szérum más lipid paramétereiben és a máj hisztológiai vizsgálata során is kimutatható volt. Igazoltuk, hogy nemcsak néhány bogyós és trópusi gyümölcs tekinthető szupergyümölcsnek, hanem a csonthéjas gyümölcsök bizonyos genotípusai is. Ezek valóban markánsabb fiziológiai hatást gyakorolnak. Mivel a ‘Pipacs 1’ színtelen polifenolokban (pl. fenolsavak, izoflavonoidok), a ‘Fanal’ antocianinokban gazdag, az alimentáris eredetű zsírmájjal szembeni védőhatásban több, különböző polifenolos vegyület szerepe valószínűsíthető.

A közelmúltban számos olyan nagy esetszámú, hosszú időtartamú nyomon követéses vizsgálat eredményét közölték, melyek a gyümölcsfogyasztás kedvező hatását igazolták számos betegség prevenciója terén [1,2]. E hatásért a gyümölcsökben felhalmozódó fitokemikáliák tehetők felelőssé. Ezek nagy része (pl. a flavonoidok) in vitro erős antioxidáns, de ennek szerepe a fiziológiai hatás szempontjából egyre kétségesebb. Jelenleg a flavonoidok más tulajdonságait (pl. immunmoduláns és gyulladáscsökkentő, antivirális, antibakteriális, trombózisgátló hatás) tartják meghatározónak [3]. Igazolták epigenetikai hatásaikat is. A meggy antocianin-glükozidjai például jelentős mértékű ciklooxigenáz-gátlást mutatnak, melynek mértéke megegyezett 10 µM ibuprofen hatásával [4]. Állatkísérletekben a liofilizált meggy hatására csökkent valamennyi hiperlipidémiára utaló paraméter [5].

A Rákkutatási Világalap napi 600 g zöldség- és gyümölcsfogyasztást ajánl a daganatos betegségek prevenciója érdekében. Magyarországon ez az érték 300–400 g [6]. Az elmúlt évtizedekben számos országban hirdettek kampányt a gyümölcsfogyasztás populációszintű fokozásáért. Ezek zöme jelentősebb eredmény nélkül zárult [7]. Alternatívát jelenthet a “szupergyümölcs” fogalommal jellemezhető megközelítés: olyan gyümölcsök fogyasztása, melyek egészségvédő anyagokban gazdagabbak. Kutatómunkánkat ilyen genotípusok azonosítására, ezek in vitro jellemzésére és in vivo hatásának vizsgálatára fókuszáljuk.

Módszer

Kilenc faj összesen 133 fajtáját vizsgáltuk. A kivonatot közel 100 g friss tömegű, magozott, de a héjától meg nem fosztott gyümölcsből készítettük. Az antioxidáns hatást jellemző paramétereket, pl. a FRAP-értéket (Ferric Reducing Antioxidant Power) és az összes polifenol- és C-vitamin-tartalmat a Hegedűs és mts. [8] által leírt módon határoztuk meg.

A meggy in vivo fiziológiai hatásának vizsgálatához hím Wistar patkányokat használtunk, melyeket négy csoportba osztottunk, csoportonként 5–5 állattal. Az alimentáris zsírmájat a hagyományos táp 1 % koleszterinnel, 11 % napraforgóolajjal és 0,3 % kólsavval történő kiegészítésével értük el. A meggy hatásának vizsgálatához a zsírdús táp mellé liofilizált, porrá őrölt meggyet (0,75 g/nap) adtunk, a kezelés 10 napig tartott.

Az antioxidáns paraméterek összehasonlítására Welch-próbát, egy- és kéttényezős varianciaanalízist (ANOVA) és Duncan-féle analízist végeztünk (P ≤ 0,05). Az antioxidáns hatást jellemző paraméterek közötti összefüggés-vizsgálathoz a Pearson-féle korrelációs koefficiens értékét határoztuk meg, melynek szignifikanciáját t-próbával vizsgáltuk.

Eredmények

 

A csonthéjas gyümölcsök antioxidáns kapacitásának összehasonlítása

 

Vizsgálatainkat kilenc különböző csonthéjas faj eltérő számú genotípusán végeztük el. A szignifikanciavizsgálat alapján az antioxidáns kapacitás szempontjából a fajokat a cseresznyeszilva = őszibarack < kajszi < japánszilva = cseresznye < meggy < kökény sorrendbe állíthatjuk (1. ábra). Az összes polifenol-tartalom szerint is hasonló sorrendet kaptunk. Minden faj esetében találtunk kiemelkedő értékeket. Kimutattuk, hogy a C-vitamin- és az antocianintartalom kisebb mértékben befolyásolja az antioxidáns kapacitást, mint az összes polifenol-tartalom. Ugyanakkor a színtelen polifenoloknak óriási jelentőségük van bizonyos gyümölcsök (pl. ‘Pipacs 1’ és Preventa) esetében.

csonthelyas-gyumolcsok-antioxidans-1
1. ábra. A csonthéjas gyümölcsök antioxidáns kapacitásának (A) és összes polifenol-tartalmának (B) boxplot diagramja. A box közepén látható vonal a középső érték (medián). A körök és csillagok a szélsőértékeket mutatják. A különböző betűvel jelölt fajok átlaga egymástól szignifikánsan (P ≤ 0,05) különbözik.

Munkánk következő lépése a Preventa és a ‘Pipacs 1’ gyümölcsök nagy antioxidáns kapacitásáért felelős polifenolos vegyületek azonosítása volt. A Preventa esetében a klorogénsav és a katechin látszik a két meghatározó vegyületnek. Átlagosan tizenegyszer nagyobb katechintartalom volt mérhető a Preventa gyümölcshúsában, mint a ‘Gönci magyarkajszi’-éban. A ‘Pipacs 1’ gyümölcsében több fenolsav és genisztein-származék volt azonosítható jelentősen nagyobb mennyiségben, mint más fajtákban. A genisztein-7-O-β-glükozid 0,5–5,8 mg/kg frisstömeg koncentrációban volt kimutatható.

A kiemelkedő antioxidáns kapacitású és polifenol-tartalmú ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’ meggy in vivo fiziológiai hatásának vizsgálata során először a hiperlipidémiával szembeni hatást teszteltük Wistar patkány állatmodellen. A vérplazma összes koleszterinszintjét a ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’ fajták fogyasztása 10 napos kezelést követően több mint 30 %-kal mérsékelték, míg az ‘Újfehértói fürtös’ nem okozott szignifikáns csökkenést (2. ábra). Az LDL-koleszterin mennyiségében ugyanez a tendencia volt kimutatható.

Megbeszélés

 

A több évjárat során számos fajta esetében vizsgált gyümölcsökre jellemző adatok kéttényezős varianciaanalízise igazolta, hogy a kajszi és a meggy antioxidáns kapacitásának kialakításában a genetikai háttér meghatározó. Valamennyi vizsgált csonthéjas gyümölcsfaj esetében azonosítottunk olyan fajtát/genotípust, melynek antioxidáns kapacitása és összes polifenol-tartalma jelentősen felülmúlja a többi fajtára jellemző értékeket. Ezek közé tartozik például a Preventa kajszihibrid, illetve a ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’ meggyfajták.

meggy-vedo-hatasa
2. ábra. A meggy hiperlipidémia ellen védő hatása. A vérplazma (A) összes koleszterin (CH) és (B) LDL koleszterin szintje. Kontroll: fiatal hím Wistar patkányok normál tápon; Atherogén csoport: zsírdús tápon nevelt patkányok. Az ÚF csoport esetén a zsírdús tápot ‘Újfehértói fürtös’, a P1 csoportnál ‘Pipacs 1’, a FAN csoportban ‘Fanal’ meggyfajták liofilizált gyümölcsével (0,75 g/nap) egészítettük ki. A kezelés 10 napig tartott.

Seymour és mts. [5] is beszámoltak a meggy antihiperlipidémiás hatásáról egy hosszabb időtartamú kísérletben. Eredményeink újdonsága abban rejlik, hogy bizonyítják, a különböző polifenol-tartalmú meggyek fiziológiai hatása eltérő. Mivel az ateroszklerózis kialakulásának meghatározó kockázati tényezője az LDL-koleszterin megemelkedett mennyisége [9], a vizsgálatainkban kiválasztott fajtáknak, mint „szupergyümölcsöknek”, szerepük lehet egy egészségtámogató étrend kialakításakor.

A ‘Pipacs 1’ gyümölcsében jelentős mennyiségben akkumulálódó genisztein-glikokonjugátumok is izgalmas lehetőséget kínálnak. A genisztein ösztrogén antagonistaként védőhatású lehet bizonyos mell- és méhnyak daganatok kialakulásával szemben [3, 10]. Mindez magyarázatot kínálhat arra a régóta ismert tényre is, hogy a prosztatarák és mellrák előfordulási gyakorisága kisebb azokban az ázsiai országokban, ahol az izoflavonoidokban gazdag szója fogyasztása általános [11].

A védőhatás feltehetően a Wnt szignalizációs út gátlásával és az ennek következtében fokozódó apoptózissal, illetve az ösztrogén-bioszintézisben részt vevő enzimek gátlásával magyarázható [12]. A közelmúltban igazolták, hogy a genisztein daganatos sejtekben gátolja bizonyos mikro-RNS-ek (pl. miR-221, miR-27a stb.) expresszióját. E mi-RNS-ek mennyisége közvetlenül hat számos, a karcinogenezisben meghatározó szerepet játszó gén kifejeződésére, melynek eredményeként a genisztein jelenlétében gátlódik a sejtosztódás, megtorpan a tumorsejtek növekedése [13].

Ennek alapján a ‘Pipacs 1’ meggyfajta gyümölcsével olyan lehetőség nyílhat, mely által megvalósítható lenne a nagyobb mennyiségű geniszteinbevitel, minőségében újszerű módon. A katechin ugyanakkor egyes adatok szerint hatékonyan véd a felső emésztőszervi daganatok kialakulásával szemben [14]. Mindezek alapján a Preventa gyümölcsének egészségre gyakorolt hatása is részletesebb vizsgálatra érdemes.

Köszönetnyilvánítás

 

A kutatásokat az OTKA K 84290 és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatták.

Irodalom

[1] Blanchflower, D., Oswald, A., Stewart-Brown, S.: Is psychological well-being linked to the consumption of fruit and vegetables? Soc. Indic. Res., 2013, in press.
[2] Cassidy, A., Mukamal, K.J., Liu, L., et al.: High anthocyanin intake is associated with a reduced risk of myocardial infarction in young and middle-aged women. Circulation, 2013, 127, 188–196.
[3] Martin, C., Zhang, Y., Tonelli, C., et al.: Plants, diet, and health. Annu. Rev. Plant Biol., 2013, 64, 19-46.
[4] Ferretti, G., Bacchetti, T., Belleggia, A., et al.: Cherry antioxidants: from farm to table. Molecules, 2010, 15, 6993–7005.
[5] Seymour, E.M., Singer, A.A., Kirakosyan, A., et al.: Altered hyperlipidemia, hepatic steatosis, and hepatic peroxisome proliferator-activated receptors in rats with intake of tart cherry. J. Med. Food, 2008, 11, 252–259.
[6] Stables, G., Goodman, L.S., Meyer, M.S., et al.: International 5 A Day Programs: A Smorgasbord. In: 5 A Day for Better Health Program. Eds.: Stables, G., Heimendinger, J. National Cancer Institute, Bethesda, 2001, 169–189.
[7] Blanck, H.M., Gillespie, C., Kimmons, J.E., et al.: Trends in fruit and vegetable consumption among U.S. men and women, 1994–2005. Prev. Chronic Dis., 2008, 5, A35.
[8] Hegedűs, A., Engel, R., Abrankó, L., et al.: Antioxidant and antiradical capacities in apricot (Prunus armeniaca L.) fruits: Variations from genotypes, years, and analytical methods. J. Food Sci., 2010, 75, C722–C730.
[9] Glass, C.K., Witztum, J.L.: Atherosclerosis: the road ahead. Cell, 2001, 104, 503–516.
[10] Taylor, C.K., Levy, R.M., Elliott, J.C., et al.: The effect of genistein aglycone on cancer and cancer risk: a review of in vitro, preclinical, and clinical studies. Nutr. Rev., 2009, 67, 398–415.
[11] Dave, B., Eason, R.R., Till, S.R., et al.: The soy isoflavone genistein promotes apoptosis in mammary epithelial cells by inducing the tumor suppressor PTEN. Carcinogenesis, 2005, 26, 1793–1803.
[12] Shufelt, C., Bairey Merz, C.N., Yang, Y., et al.: Red versus white wine as a nutritional aromatase inhibitor in premenopausal women: a pilot study J. Womens Health, 2012, 21, 281–284.
[13] Karius, T., Schnekenburger, M., Dicato, M., et al.: MicroRNAs in cancer management and their modulation by dietary agents. Biochem. Pharmacol., 2012, 83, 1591–1601.
[14] Arts, I.C.W., Jacobs, D.R., Gross, M., et al.: Dietary catechins and cancer incidence among postmenopausal women: the Iowa Women’s Health Study (United States). Cancer Cause. Control, 2002, 13, 373–382.

Az allergiáról

Az allergiáról

Dr. Nagy Anna Mária

 

Mottó: „Akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz”

Amikor felkértek ennek a tájékoztató cikknek a megírására, először azon kezdtem gondolkodni, hogy honnan is kezdjem megközelíteni ezt a témát, mivel szerteágazóan sokféle szempontból szemlélhetjük a jelenséget. Végül úgy döntöttem, hogy a személyes szakmai tapasztalataimon keresztül, a gyógyult páciensek példáin keresztül foglalom össze a témakört.

Közel 18 évvel ezelőtt, a Tüdőgyógyászati Klinikán dolgoztam kezdő klinikai gyakornokként, ahol számtalan beteget kezeltünk allergiás és asztmatikus betegséggel az orvostudomány legkorszerűbb lehetőségeivel. Betegeink zöme visszatérő, kontrollos páciens volt, akik az alkalmazott modern kezelés melletti átmeneti javulást követően „recidiváltak”, azaz az állapotuk ismételten romlott. Az orvosi egyetemen kapott tudományos képzésem és a Tüdőklinikán szerzett szakmai gyakorlati tapasztalataim alapján az az általános szakmai szemlélet alakult ki bennem, hogy az allergia és a tüdő asztma nem gyógyítható meg, csak kezelhető, azaz a megfelelő korszerű gyógyszeres készítmények rendszeres szedése mellett a tünetek és a progressziójuk mérsékelhetőek, jobb esetben – átmenetileg – tünetmentessé is válhat a páciens.

Ezek után mély döbbenettel vettem tudomásul, amikor egy Németországból származó, mélytengeri vörös- és barna algákat, búzakorpát, búzacsírát tartalmazó őrlemény fogyasztása mellett kb. 1 hónap után – a korábbi anti-allergiás gyógyszerek szedése nélkül is – tünetmentessé váltak az allergiás páciensek. Ezt a készítményt méhpempővel kiegészítve nemcsak az allergiás, hanem az asztmás betegek is panaszmentessé váltak (gyógyszerek nélkül is). Annyira megdöbbentettek a korábban gyógyszerekre sem gyógyult páciensek gyors gyógyulásainak látványos példái, hogy ez mélyen elgondolkodtatott és emiatt feltettem magamban a kérdést: mit nem tanultunk meg az orvosi egyetemen? Mit kellene még ismernem ahhoz, hogy értsem ezt a gyógyulási jelenséget? Hogy lehet az, hogy az allergiás és asztmás betegeink a legkorszerűbb és tudományosan bizonyított kezelésektől sem gyógyulnak meg véglegesen, viszont az algás-méhpempős készítmény 1-2-3 hónapos szedésével tartósan meggyógyultak?

Ezek a kérdéseim egy olyan szakmai útkeresés felé indítottak el, ami azóta is folyamatosan tart. A hagyományos kínai orvoslás egyetemi képzései során a meridiánok és az 5 elem tana által összefoglalt tanítások révén megértettem a távolinak tűnő szervek és azok kórképeinek összefüggéseit. Ezáltal világossá vált, hogy a tüdő-vastagbél funkciókörének (mint „anya-szerveknek”) a gyengülése miért és hogyan vezethet az ezekhez a fő-szervekhez „leány-szervként” kapcsolódó bőr és a nyálkahártyák megbetegedéseihez, így pl. akár allergiás tünetekhez. Tehát a kínai medicina nem a „következményeket” kezeli, azaz nem a bőrön vagy a nyálkahártyákon következményként megjelenő allergiás tüneteket, hanem célzottan azok kiváltó eredetét, a vastagbél-tüdő szervkörét. Nem véletlen az sem, hogy az immunológiai támogatás szempontjából forráspontnak (népiesen Joly-joker immun- pontnak is) nevezett akupunktúrás kezelő pont szintén a vastagbél meridiánon helyezkedik el.

Ezek az alapelvek segítettek megérteni, hogy a beleket szelíden, de hatékonyan tisztító ételek és táplálék kiegészítő készítmények – a belek gyulladásainak mérséklése révén – az allergiás kórképek egyik oki kezelésének tekinthetők. Így vált érthetővé számomra az is, hogy bizonyos gyógyteák – pl. az argentin lángfa fakéreg teája is – hogyan, milyen módon képes csökkenteni, vagy akár teljesen megszüntetni a bélgyulladást és az ehhez következményesen kapcsolódó allergiás tüneteket nagy részét.

Ugyanerre az alapelvre, a belek „főszerepére” vezethető vissza az a tény is, hogy az allergiák hátterében igen gyakran bizonyos ételekre való intolerancia áll, ezért ezeknek az ételeknek a kerülése önmagában is javuláshoz, gyógyuláshoz vezethet. Az allergiás kórképek hátterében meghúzódó étel intoleranciák között első helyen a fehérjék, ezen belül legfőképpen a tejfehérje (kazein) és a búzafehérje (glutén) áll.

Ennek a miértje is sokáig foglalkoztatott, végül a Voll-féle állapotfelmérések adták meg rá a gyakorlatias választ. Nevezetesen az, hogy az allergiás betegek esetében nemcsak a belek mérőpontjain, hanem nagyon gyakran a hasnyálmirigy meridián mentén lévő „fehérjebontásért felelős enzim csoportra” vonatkozó akupunktúrás mérési ponton igen magas számértékeket mértem (csakúgy, mint az egyéb bélgyulladásos, akár gyakran az autoimmun bélgyulladásos betegek esetében is). Ezek a magas mérési értékek leggyakrabban rejtett, idült hasnyálmirigy gyulladásokra utalhatnak. Emiatt a gyengébben funkcionáló hasnyálmirigy relatíve kevesebb emésztő enzimet (tripszint) termel, ami a belekbe jutva nem képes teljes mértékben (csak részlegesen) aminosavakra lebontani az ételben lévő fehérje molekulákat. A részleges fehérje emésztés következtében olyan oligo-peptidek (8-10-15 aminosavból álló fehérje molekulák) keletkeznek, amelyek a gyulladt, ezáltal nagyobb áteresztő képességű bélfalon a vérbe jutva az immunrendszer számára „test-idegen” anyagként jelennek meg, ezért az immunrendszer ellenválaszt indít ellenük. Az így keletkezett antigén-antitest immun-komplexek a bőrbe, nyálkahártyákba lerakódva allergiás tüneteket eredményeznek.

Ismét felvetődött bennem a kérdés: miért és mi áll ennek a hasnyálmirigy gyulladásnak, diszfunkciónak a hátterében korábbi okként, ami ide vezetett? Erre a kérdésemre a választ a Joalis –féle méregtelenítő kúrák képzései és az ezzel kapcsolatos 5 éves gyakorlati tapasztalataim adták meg. A hasnyálmirigy mérőpontjain leggyakrabban korábbi vírus fertőzések gócos maradványai (vagy a vírusok lerakódott toxinjai), valamint egyéb szervetlen (pl. vegyi, szintetikus) anyagok lerakódásai voltak kimérhetők. A mérés alapján kiválasztott speciális készítmények szedésének hatására néhány (3-4-5) héten belül jelentős és tartós javulások, gyógyulások voltak elérhetők. Pozitív mellékhatásként a puffadásos emésztési panaszok is mindig megszűntek.

Ezek a szakmai és gyógyulási tapasztalatok ismét rávilágítottak arra az alapvető tényre, hogy az allergiás tünetek megjelenése és/vagy súlyosbodása szempontjából mennyire meghatározó a táplálkozásunkban a szintetikus vegyi anyagok jelenléte, vagy azok hiánya. Nyilvánvalóan a szervezetünk van annyira intelligens, hogy ha biztosítunk számára egy kis „toxin-mentes” idő intervallumot, akkor elkezd spontán méregteleníteni, ezáltal (pl. a tisztító léböjt kúrák pozitív hatásaiként) szinte az elsők között kezdenek javulni az allergiás panaszok. Az ősidők óta hagyományos tavaszi böjtöknek nemcsak vallási, hanem egészség megőrzési céljai is voltak.

Továbbmenve, ha speciális böjtöt, vagy diétát nem is kezdünk el folytatni, csupán áttérünk a vegyi és egyéb adalékanyag mentes élelmiszerek rendszeres fogyasztására, önmagában ezzel is jelentős eredmények érhetők el. Joggal felmerülhet a gyakorlatias kérdés: hol lehet egyáltalán manapság vegyszermentes élelmiszereket venni? Nos, leggyakrabban nem a szuper-hiper marketekben, hanem érdemes utána járni (pl. a termelői piacokon, személyes ismeretségek útján, bio boltokban, stb).

Nemcsak az emésztő rendszerben, hanem a tüdő funkciókörében megbújó idült gócos fertőzések maradványai is eredményezhetnek allergiás panaszokat: leggyakrabban arc-, orr-, középfül- és homloküreg idült gyulladásai, vagy akár a dohányosok idült hörgő hurutja (bronchitise), vagy korábbi, nem teljesen gyógyult tüdőgyulladás gócos maradványai is. Amikor ezek képezik az allergiás panaszok hátterét, akkor ezeknek az idült fertőzéses gócoknak a teljes és végleges szanálása (meggyógyítása) az allergiás panaszok tartós megszűnéséhez vezethet. Sok páciensemnél ez eredményezte az allergiás tünetek végleges megszűnését.

Gyakran hallható az is, hogy valakinek bőr ekcémája, vagy „nap allergiája”, vagy „fém allergiája” van (pl nikkelre, stb). Az elmúlt 5 évben a Voll-féle állapotfelméréseim alapján és Joalis méregtelenítő kúrákban szerzett szakmai tapasztalataim, megfigyeléseim során az a személyes véleményem alakult ki, hogy a „nap allergia” hátterében elsősorban szintetikus vegyi anyagok szervezetünkben történő toxikus lerakódása, felhalmozódása áll, a ”fém allergiák” hátterében pedig elsősorban a nehézfémek lerakódása, az ekcémák esetében mindkettő szóba jöhet. Tehát ezek nem hagyományos értelemben vett allergiák, hanem toxikózisok. Ezeknek a toxikus lerakódásoknak a célzott, irányított és ellenőrzött „kivezetésével”, méregtelenítésével több hónap alatt fokozatosan hathatós eredmények érhetők el.

Sokan még ma is azt gondolják, hogy a homeopátia csupán egyfajta szemfényvesztés, mert – a készítmények gyártása során a kiindulási törzsoldatok igen magas hígításai miatt – a gyógyszerek egyáltalán nem tartalmaznak molekuláris anyagot. Ennek ellenére a homeopátiás terápia egyik legismertebb siker területei éppen az allergiás megbetegedések. A különböző típusú allergiás tüneteknek megfelelő homeopátiás gyógyszerek gyakran olyan gyorsan megszüntetik meg az allergiás panaszokat, hogy a golyócskák elszopogatása során szinte még el sem fogytak a golyócskák szájban, a tünetek perceken belül elkezdenek csökkenni, majd meg is szűnnek. Emiatt a terápiás gyorsaság miatt időnként „tűzoltó gyógyszerként”, vagy „roham-mentőként” is szokták nevezni a páciensek ezeket a tünet-specifikus homeopátiás gyógyszereket.

Az eddigiekben azokkal a jelenségekkel foglalkoztam, amikor valamilyen külső ágens eredményeként jöttek létre az allergiás tünetek. Ezt nevezik exogén allergiának.

Ugyanakkor létezik egy olyan allergia-fajta is, amikor semmilyen külső ágenst, anyagot nem lehet kimutatni az allergiás panaszok hátterében, ezt nevezik „endogén allergiának”. Az ilyen esetekben nem az a helyes kérdés, hogy „Mire allergiás?”, hanem az, hogy: „Kire allergiás?” Ez első hallásra viccesnek tűnhet, gyakran ezen el is nevetik magukat a páciensek, de néhány perces beszélgetés után könnyen felismerik, hogy ez nem csak egy jó vicc, hanem az allergiás kórképük, a panaszaik oka, alapja. Az ilyen esetekben a legcélravezetőbb terápia a pszichoterápia – pl. a kognitív pszichoterápia és a hipnoterápia.

Az egyik pszichoterápiás kongresszuson mély emléket hagyott bennem az az előadás, amely a hipnoterápia terápiás hatékonyságát mutatta be az allergiás betegek gyógyításában. Elgondolkodtató az a gyakorlatias eredményesség, amivel a páciensek kb. 80%-a úgy gyógyulhat meg véglegesen az allergiás tüneteiből átlagosan 4-5 hipnoterápiás kezelést követően, hogy semmilyen készítményt nem vett be, „csupán” a hipnotikus, azaz módosult tudatállapotában mentálisan átváltoztatja (újra kódolja) a korábbi belső vizuális képeit, meggyőződéseit. Az előadás szerint a páciensek 20%-a azért nem gyógyul meg véglegesen, mert a betegséggel járó előnyök fontosabbak számára, mint az egészséggel járó előnyök. Ezt nevezik „betegség-előnynek”.

Az eddig leírtak alapján látható, hogy az allergia egy összetett jelenség, ugyanakkor éppen ezért számos lehetőségünk van a hatékony gyógyítására. Az egészség – betegség viszonyának holisztikus rendszer-szemlélete segíthet abban, hogy ne vesszünk el a tudományos elméletek útvesztőiben, hanem a terápiás eredmények gyakorlatiasságára támaszkodva találjuk meg a páciens számára leghatékonyabb kezelést.

error: A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll!