A rákos betegségekről

A rákos betegségekről

Dr. Nagy Anna Mária

 

A rákos betegségek számának növekedését világszintű statisztikai adatok igazolják. Lehetnek eltérések az egyes országok felméréseiben, de a növekedési tendencia egyértelműen kimutatható.

Ennek okairól jelentősen megoszlanak a szakvélemények, annál is inkább, mivel a tudományos álláspont szerint a rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásának számos oka lehet, azaz multifaktoriális kórképról van szó. Ez azt is jelenti, hogy több különböző tényező együttes fennállása szükséges ahhoz, hogy a rák kifejlődjön. Közismert, hogy minden szervezetben minden percben keletkeznek daganatos sejtek, de amíg az immunrendszerünk ezeket észleli és „kijavítja”, addig nem fejlődik ki szervi szinten a rák. Az, hogy egy adott időben mi változik meg, ami miatt már nem képes az immunrendszer felismerni és elpusztítani a keletkező tumoros sejteket, sok különböző tényezőre vezethető vissza, mint pl.:

    • onkogén (=daganat keltő)vírusok, amelyek képesek az élő sejt DNS állományába beépülni ezáltal a sejt eredeti genetikai állománya úgy módosul, hogy a mutáns sejt osztódása kontroll nélkül megnő. Ilyen onkovírusok pl. a Humán Papillomavírus (HPV), amelynek bizonyos altípusai méhnyak rákot okozhat (más altípusai condylomát).
    • Helyi keringés zavar hatására fellépőkialakuló lokális oxigén koncentráció csökkenés és az anyagcsere termékek felszaporodása révén következményesen lokális acidózis (PH- csökkenés), azaz helyi elsavasodás.
    • A civilizációs betegségek során elterjedt egészségtelen táplálkozási formák is nagyon hajlamosíthatnak a szervezet elsavasodására. Emellett az is fontos tényező, hogy a megfelelő mennyiségi táplálkozás ellenére nagyon gyakori a „sejten belüli minőségi éhezés”, azaz bizonyos létfontosságú anyagok (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, esszenciális aminosavak, stb) hiányoznak a szervezetből, ezáltal sem a szervek, sem a – daganat sejteket felismerő és kiiktató – immunrendszer nem tud megfelelően működni. Ezért a teljes értékű táplálkozás, szükség esetén a megfelelő táplálék kiegészítők bevitele segíthet a daganatos betegségekkel szembeni védekezésben. A zöldségek és gyümölcsök zömmel lúgosítanak,így érthető, hogy bizonyos léböjtkúrák is hatásosak lehetnek rákos betegségekben.
    • A civilizációs ártalmak leginkább a szervezetünkbe került toxikus (szerves-szervetlen) vegyi anyagok, nehézfémek, gyógyszermaradványok stb. bejutásával terhelik le az immunrendszerünket, amelyek „testidegen” anyagként elárasztják a szervezetet, ezért az immunrendszer felismerő „figyelmi kapacitása” nagyon sokfelé szóródik szét, ezért „nem marad eléggé éber észlelése” a – szinte folyamatosan keletkező – daganatos sejtek felismerésére és még időben történő elpusztítására.
    • Az idült gyulladásos gócos kórképekben is hasonló a helyzet: az immunrendszer nem tudja felvenni kellő erővel a harcot az adott szervet megtámadó kórokozókkal szemben, mert erői – a szervezet egésze szintjén – nem egységesek, mivel számtalan egyéb helyen számtalan testidegen toxin felismerésével és eltávolításával van elfoglalva. Közismert tény, hogy a rákos betegségek gyakran az évekig fennálló krónikus gyulladásos helyeken (szervekben) alakulnak ki.
    • A szervezetet károsító toxinok közül kiemelt kutatási figyelmet kaptak a szabad gyökök. Ezek igen erős reakció képességgel rendelkező molekulák, amelyek a sejteken belül igen gyorsan eredményeznek fizikai-kémiai károsodásokat, ezáltal károsodik a sejt funkciója (túlműködés vagy alulműködés). Amennyiben a szabadgyökök a sejt DNS állományát is károsítják, akkor a mutáns sejt korlátlan osztódása részén a szerv daganatossá válhat. A szabad gyökök lekötésére, semlegesítésére a szervezet is kifejlesztette a belső védekezési rendszerét, (pl. szuperoxid dizmutáz enzim), de emellett bizonyos antioxidánsokkal -pl vitaminok ( A,C, E), nyomelemek (pl. szelén) és a növények színét adó flavonoidok rendszeres bevitelével – is segíthetjük a szervezetet a sejten belüli „méregtelenítésben” azaz a szabad gyökök elleni küzdelmében.
    • Mindannyian tudjuk, hogy a legtöbb ember, aki a fejlett civilizációs társadalmakban él, nem, vagy nehezen tudja kikerülni a fenti ártalmakat és ennek ellenére sem lesz rákos. Miért? A pszichológiai kutatások igazolták, hogy a rákos betegség „kirobbanásának”, kifejlődésének a hátterében túlnyomó részben egyfajta hirtelen jellegű, nagyon intenzív, szinte feldolgozhatatlan, „sokk-szerű” lelki-mentális háttér áll. Ezek legtöbbször mély érzelmi sérelmek, amelyeknek a feloldása, megbocsájtása szinte lehetetlen feladatnak tűnik, ezért egyfajta – tudat alatti döntésként meghozott – „legális öngyilkosságba” menekül a páciens. Amikor orvosilag diagnosztizálják a daganatot, akkor eszmél fel a beteg, hogy valójában mégsem szeretne meghalni. Közismert, hogy a daganatellenes terápiák sikerességének egyik alappillére a páciens „élni akarása”, azaz milyen mértékben képes tudatosan és a tudat alattijában egyaránt „átírni” a korábban (nem tudatosan) meghozott élet ellenes döntésének a „kódját”, az egészséges „élet-igenlés” javára.

Megjelent: 2013.09.26.