Loading…

A gyümölcsök szerepe a korszerű táplálkozásban

A gyümölcsök szerepe a korszerű táplálkozásban

(Hegedűs Attila1, Papp Nóra2, Abrankó László2, Blázovics Anna3, Fébel Hedvig4, Kocsis Ibolya5, Stefanovits-Bányai Éva2)

 

1) Budapesti Corvinus Egyetem, Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Budapest, Villányi út 29-41, 1118, e-mail: hegedus.attila@uni-corvinus.hu
2) Budapesti Corvinus Egyetem, Alkalmazott Kémia Tanszék, Budapest
3) Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest
4) Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom
5) Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest

 

A gyümölcsök kedvező egészségi hatását egyre több tanulmány támasztja alá, ami elsősorban a gyümölcs héjában és húsában akkumulálódó polifenolos vegyületeknek köszönhető. Ezek transzkripciós, poszt-transzkripcionális és epigenetikai szintű hatása egyaránt bizonyított. Mivel a gyümölcsfogyasztás mértéke világszerte elmarad az ajánlott mennyiségtől, egy új megközelítés a kedvező vegyületekben gazdagabb, úgynevezett szupergyümölcsök fogyasztását javasolja. Kimutattuk, hogy ugyanazon faj fajtái (eltérő genotípusok) között jelentős mértékű variabilitás jelentkezik számos polifenolos vegyületcsoport mennyiségében. Azonosítottunk olyan meggy (pl. ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’) genotípusokat, melyek összes polifenol-tartalma jelentősen meghaladja a többi fajtára jellemző értékeket. Vizsgálataink tisztázták, hogy ez egy stabil, genetikailag meghatározott tulajdonság, amit az időjárási különbségek és egyéb tényezők csak kis mértékben befolyásolnak. A különböző meggyfajták eltérő polifenol-tartalmú gyümölcseinek fiziológiai hatását alimentáris eredetű hiperlipidémia modellen, hím Wistar patkányokon vizsgáltuk. A meggyfogyasztás fajtánként eltérő következménnyel járt: a ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’ már 10 napos kezelést követően több mint 30 %-kal mérsékelte a vérplazma összes koleszterinszintjét, míg az ‘Újfehértói fürtös’ nem okozott szignifikáns csökkenést. A két előbbi fajta kedvező hatása a szérum más lipid paramétereiben és a máj hisztológiai vizsgálata során is kimutatható volt. Igazoltuk, hogy nemcsak néhány bogyós és trópusi gyümölcs tekinthető szupergyümölcsnek, hanem a csonthéjas gyümölcsök bizonyos genotípusai is. Ezek valóban markánsabb fiziológiai hatást gyakorolnak. Mivel a ‘Pipacs 1’ színtelen polifenolokban (pl. fenolsavak, izoflavonoidok), a ‘Fanal’ antocianinokban gazdag, az alimentáris eredetű zsírmájjal szembeni védőhatásban több, különböző polifenolos vegyület szerepe valószínűsíthető.

A közelmúltban számos olyan nagy esetszámú, hosszú időtartamú nyomon követéses vizsgálat eredményét közölték, melyek a gyümölcsfogyasztás kedvező hatását igazolták számos betegség prevenciója terén [1,2]. E hatásért a gyümölcsökben felhalmozódó fitokemikáliák tehetők felelőssé. Ezek nagy része (pl. a flavonoidok) in vitro erős antioxidáns, de ennek szerepe a fiziológiai hatás szempontjából egyre kétségesebb. Jelenleg a flavonoidok más tulajdonságait (pl. immunmoduláns és gyulladáscsökkentő, antivirális, antibakteriális, trombózisgátló hatás) tartják meghatározónak [3]. Igazolták epigenetikai hatásaikat is. A meggy antocianin-glükozidjai például jelentős mértékű ciklooxigenáz-gátlást mutatnak, melynek mértéke megegyezett 10 µM ibuprofen hatásával [4]. Állatkísérletekben a liofilizált meggy hatására csökkent valamennyi hiperlipidémiára utaló paraméter [5].

A Rákkutatási Világalap napi 600 g zöldség- és gyümölcsfogyasztást ajánl a daganatos betegségek prevenciója érdekében. Magyarországon ez az érték 300–400 g [6]. Az elmúlt évtizedekben számos országban hirdettek kampányt a gyümölcsfogyasztás populációszintű fokozásáért. Ezek zöme jelentősebb eredmény nélkül zárult [7]. Alternatívát jelenthet a “szupergyümölcs” fogalommal jellemezhető megközelítés: olyan gyümölcsök fogyasztása, melyek egészségvédő anyagokban gazdagabbak. Kutatómunkánkat ilyen genotípusok azonosítására, ezek in vitro jellemzésére és in vivo hatásának vizsgálatára fókuszáljuk.

Módszer

Kilenc faj összesen 133 fajtáját vizsgáltuk. A kivonatot közel 100 g friss tömegű, magozott, de a héjától meg nem fosztott gyümölcsből készítettük. Az antioxidáns hatást jellemző paramétereket, pl. a FRAP-értéket (Ferric Reducing Antioxidant Power) és az összes polifenol- és C-vitamin-tartalmat a Hegedűs és mts. [8] által leírt módon határoztuk meg.

A meggy in vivo fiziológiai hatásának vizsgálatához hím Wistar patkányokat használtunk, melyeket négy csoportba osztottunk, csoportonként 5–5 állattal. Az alimentáris zsírmájat a hagyományos táp 1 % koleszterinnel, 11 % napraforgóolajjal és 0,3 % kólsavval történő kiegészítésével értük el. A meggy hatásának vizsgálatához a zsírdús táp mellé liofilizált, porrá őrölt meggyet (0,75 g/nap) adtunk, a kezelés 10 napig tartott.

Az antioxidáns paraméterek összehasonlítására Welch-próbát, egy- és kéttényezős varianciaanalízist (ANOVA) és Duncan-féle analízist végeztünk (P ≤ 0,05). Az antioxidáns hatást jellemző paraméterek közötti összefüggés-vizsgálathoz a Pearson-féle korrelációs koefficiens értékét határoztuk meg, melynek szignifikanciáját t-próbával vizsgáltuk.

Eredmények

 

A csonthéjas gyümölcsök antioxidáns kapacitásának összehasonlítása

 

Vizsgálatainkat kilenc különböző csonthéjas faj eltérő számú genotípusán végeztük el. A szignifikanciavizsgálat alapján az antioxidáns kapacitás szempontjából a fajokat a cseresznyeszilva = őszibarack < kajszi < japánszilva = cseresznye < meggy < kökény sorrendbe állíthatjuk (1. ábra). Az összes polifenol-tartalom szerint is hasonló sorrendet kaptunk. Minden faj esetében találtunk kiemelkedő értékeket. Kimutattuk, hogy a C-vitamin- és az antocianintartalom kisebb mértékben befolyásolja az antioxidáns kapacitást, mint az összes polifenol-tartalom. Ugyanakkor a színtelen polifenoloknak óriási jelentőségük van bizonyos gyümölcsök (pl. ‘Pipacs 1’ és Preventa) esetében.

csonthelyas-gyumolcsok-antioxidans-1
1. ábra. A csonthéjas gyümölcsök antioxidáns kapacitásának (A) és összes polifenol-tartalmának (B) boxplot diagramja. A box közepén látható vonal a középső érték (medián). A körök és csillagok a szélsőértékeket mutatják. A különböző betűvel jelölt fajok átlaga egymástól szignifikánsan (P ≤ 0,05) különbözik.

Munkánk következő lépése a Preventa és a ‘Pipacs 1’ gyümölcsök nagy antioxidáns kapacitásáért felelős polifenolos vegyületek azonosítása volt. A Preventa esetében a klorogénsav és a katechin látszik a két meghatározó vegyületnek. Átlagosan tizenegyszer nagyobb katechintartalom volt mérhető a Preventa gyümölcshúsában, mint a ‘Gönci magyarkajszi’-éban. A ‘Pipacs 1’ gyümölcsében több fenolsav és genisztein-származék volt azonosítható jelentősen nagyobb mennyiségben, mint más fajtákban. A genisztein-7-O-β-glükozid 0,5–5,8 mg/kg frisstömeg koncentrációban volt kimutatható.

A kiemelkedő antioxidáns kapacitású és polifenol-tartalmú ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’ meggy in vivo fiziológiai hatásának vizsgálata során először a hiperlipidémiával szembeni hatást teszteltük Wistar patkány állatmodellen. A vérplazma összes koleszterinszintjét a ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’ fajták fogyasztása 10 napos kezelést követően több mint 30 %-kal mérsékelték, míg az ‘Újfehértói fürtös’ nem okozott szignifikáns csökkenést (2. ábra). Az LDL-koleszterin mennyiségében ugyanez a tendencia volt kimutatható.

Megbeszélés

 

A több évjárat során számos fajta esetében vizsgált gyümölcsökre jellemző adatok kéttényezős varianciaanalízise igazolta, hogy a kajszi és a meggy antioxidáns kapacitásának kialakításában a genetikai háttér meghatározó. Valamennyi vizsgált csonthéjas gyümölcsfaj esetében azonosítottunk olyan fajtát/genotípust, melynek antioxidáns kapacitása és összes polifenol-tartalma jelentősen felülmúlja a többi fajtára jellemző értékeket. Ezek közé tartozik például a Preventa kajszihibrid, illetve a ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’ meggyfajták.

meggy-vedo-hatasa
2. ábra. A meggy hiperlipidémia ellen védő hatása. A vérplazma (A) összes koleszterin (CH) és (B) LDL koleszterin szintje. Kontroll: fiatal hím Wistar patkányok normál tápon; Atherogén csoport: zsírdús tápon nevelt patkányok. Az ÚF csoport esetén a zsírdús tápot ‘Újfehértói fürtös’, a P1 csoportnál ‘Pipacs 1’, a FAN csoportban ‘Fanal’ meggyfajták liofilizált gyümölcsével (0,75 g/nap) egészítettük ki. A kezelés 10 napig tartott.

Seymour és mts. [5] is beszámoltak a meggy antihiperlipidémiás hatásáról egy hosszabb időtartamú kísérletben. Eredményeink újdonsága abban rejlik, hogy bizonyítják, a különböző polifenol-tartalmú meggyek fiziológiai hatása eltérő. Mivel az ateroszklerózis kialakulásának meghatározó kockázati tényezője az LDL-koleszterin megemelkedett mennyisége [9], a vizsgálatainkban kiválasztott fajtáknak, mint „szupergyümölcsöknek”, szerepük lehet egy egészségtámogató étrend kialakításakor.

A ‘Pipacs 1’ gyümölcsében jelentős mennyiségben akkumulálódó genisztein-glikokonjugátumok is izgalmas lehetőséget kínálnak. A genisztein ösztrogén antagonistaként védőhatású lehet bizonyos mell- és méhnyak daganatok kialakulásával szemben [3, 10]. Mindez magyarázatot kínálhat arra a régóta ismert tényre is, hogy a prosztatarák és mellrák előfordulási gyakorisága kisebb azokban az ázsiai országokban, ahol az izoflavonoidokban gazdag szója fogyasztása általános [11].

A védőhatás feltehetően a Wnt szignalizációs út gátlásával és az ennek következtében fokozódó apoptózissal, illetve az ösztrogén-bioszintézisben részt vevő enzimek gátlásával magyarázható [12]. A közelmúltban igazolták, hogy a genisztein daganatos sejtekben gátolja bizonyos mikro-RNS-ek (pl. miR-221, miR-27a stb.) expresszióját. E mi-RNS-ek mennyisége közvetlenül hat számos, a karcinogenezisben meghatározó szerepet játszó gén kifejeződésére, melynek eredményeként a genisztein jelenlétében gátlódik a sejtosztódás, megtorpan a tumorsejtek növekedése [13].

Ennek alapján a ‘Pipacs 1’ meggyfajta gyümölcsével olyan lehetőség nyílhat, mely által megvalósítható lenne a nagyobb mennyiségű geniszteinbevitel, minőségében újszerű módon. A katechin ugyanakkor egyes adatok szerint hatékonyan véd a felső emésztőszervi daganatok kialakulásával szemben [14]. Mindezek alapján a Preventa gyümölcsének egészségre gyakorolt hatása is részletesebb vizsgálatra érdemes.

Köszönetnyilvánítás

 

A kutatásokat az OTKA K 84290 és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatták.

Irodalom

[1] Blanchflower, D., Oswald, A., Stewart-Brown, S.: Is psychological well-being linked to the consumption of fruit and vegetables? Soc. Indic. Res., 2013, in press.
[2] Cassidy, A., Mukamal, K.J., Liu, L., et al.: High anthocyanin intake is associated with a reduced risk of myocardial infarction in young and middle-aged women. Circulation, 2013, 127, 188–196.
[3] Martin, C., Zhang, Y., Tonelli, C., et al.: Plants, diet, and health. Annu. Rev. Plant Biol., 2013, 64, 19-46.
[4] Ferretti, G., Bacchetti, T., Belleggia, A., et al.: Cherry antioxidants: from farm to table. Molecules, 2010, 15, 6993–7005.
[5] Seymour, E.M., Singer, A.A., Kirakosyan, A., et al.: Altered hyperlipidemia, hepatic steatosis, and hepatic peroxisome proliferator-activated receptors in rats with intake of tart cherry. J. Med. Food, 2008, 11, 252–259.
[6] Stables, G., Goodman, L.S., Meyer, M.S., et al.: International 5 A Day Programs: A Smorgasbord. In: 5 A Day for Better Health Program. Eds.: Stables, G., Heimendinger, J. National Cancer Institute, Bethesda, 2001, 169–189.
[7] Blanck, H.M., Gillespie, C., Kimmons, J.E., et al.: Trends in fruit and vegetable consumption among U.S. men and women, 1994–2005. Prev. Chronic Dis., 2008, 5, A35.
[8] Hegedűs, A., Engel, R., Abrankó, L., et al.: Antioxidant and antiradical capacities in apricot (Prunus armeniaca L.) fruits: Variations from genotypes, years, and analytical methods. J. Food Sci., 2010, 75, C722–C730.
[9] Glass, C.K., Witztum, J.L.: Atherosclerosis: the road ahead. Cell, 2001, 104, 503–516.
[10] Taylor, C.K., Levy, R.M., Elliott, J.C., et al.: The effect of genistein aglycone on cancer and cancer risk: a review of in vitro, preclinical, and clinical studies. Nutr. Rev., 2009, 67, 398–415.
[11] Dave, B., Eason, R.R., Till, S.R., et al.: The soy isoflavone genistein promotes apoptosis in mammary epithelial cells by inducing the tumor suppressor PTEN. Carcinogenesis, 2005, 26, 1793–1803.
[12] Shufelt, C., Bairey Merz, C.N., Yang, Y., et al.: Red versus white wine as a nutritional aromatase inhibitor in premenopausal women: a pilot study J. Womens Health, 2012, 21, 281–284.
[13] Karius, T., Schnekenburger, M., Dicato, M., et al.: MicroRNAs in cancer management and their modulation by dietary agents. Biochem. Pharmacol., 2012, 83, 1591–1601.
[14] Arts, I.C.W., Jacobs, D.R., Gross, M., et al.: Dietary catechins and cancer incidence among postmenopausal women: the Iowa Women’s Health Study (United States). Cancer Cause. Control, 2002, 13, 373–382.

Az allergiáról

Az allergiáról

Dr. Nagy Anna Mária

 

Mottó: „Akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz”

Amikor felkértek ennek a tájékoztató cikknek a megírására, először azon kezdtem gondolkodni, hogy honnan is kezdjem megközelíteni ezt a témát, mivel szerteágazóan sokféle szempontból szemlélhetjük a jelenséget. Végül úgy döntöttem, hogy a személyes szakmai tapasztalataimon keresztül, a gyógyult páciensek példáin keresztül foglalom össze a témakört.

Közel 18 évvel ezelőtt, a Tüdőgyógyászati Klinikán dolgoztam kezdő klinikai gyakornokként, ahol számtalan beteget kezeltünk allergiás és asztmatikus betegséggel az orvostudomány legkorszerűbb lehetőségeivel. Betegeink zöme visszatérő, kontrollos páciens volt, akik az alkalmazott modern kezelés melletti átmeneti javulást követően „recidiváltak”, azaz az állapotuk ismételten romlott. Az orvosi egyetemen kapott tudományos képzésem és a Tüdőklinikán szerzett szakmai gyakorlati tapasztalataim alapján az az általános szakmai szemlélet alakult ki bennem, hogy az allergia és a tüdő asztma nem gyógyítható meg, csak kezelhető, azaz a megfelelő korszerű gyógyszeres készítmények rendszeres szedése mellett a tünetek és a progressziójuk mérsékelhetőek, jobb esetben – átmenetileg – tünetmentessé is válhat a páciens.

Ezek után mély döbbenettel vettem tudomásul, amikor egy Németországból származó, mélytengeri vörös- és barna algákat, búzakorpát, búzacsírát tartalmazó őrlemény fogyasztása mellett kb. 1 hónap után – a korábbi anti-allergiás gyógyszerek szedése nélkül is – tünetmentessé váltak az allergiás páciensek. Ezt a készítményt méhpempővel kiegészítve nemcsak az allergiás, hanem az asztmás betegek is panaszmentessé váltak (gyógyszerek nélkül is). Annyira megdöbbentettek a korábban gyógyszerekre sem gyógyult páciensek gyors gyógyulásainak látványos példái, hogy ez mélyen elgondolkodtatott és emiatt feltettem magamban a kérdést: mit nem tanultunk meg az orvosi egyetemen? Mit kellene még ismernem ahhoz, hogy értsem ezt a gyógyulási jelenséget? Hogy lehet az, hogy az allergiás és asztmás betegeink a legkorszerűbb és tudományosan bizonyított kezelésektől sem gyógyulnak meg véglegesen, viszont az algás-méhpempős készítmény 1-2-3 hónapos szedésével tartósan meggyógyultak?

Ezek a kérdéseim egy olyan szakmai útkeresés felé indítottak el, ami azóta is folyamatosan tart. A hagyományos kínai orvoslás egyetemi képzései során a meridiánok és az 5 elem tana által összefoglalt tanítások révén megértettem a távolinak tűnő szervek és azok kórképeinek összefüggéseit. Ezáltal világossá vált, hogy a tüdő-vastagbél funkciókörének (mint „anya-szerveknek”) a gyengülése miért és hogyan vezethet az ezekhez a fő-szervekhez „leány-szervként” kapcsolódó bőr és a nyálkahártyák megbetegedéseihez, így pl. akár allergiás tünetekhez. Tehát a kínai medicina nem a „következményeket” kezeli, azaz nem a bőrön vagy a nyálkahártyákon következményként megjelenő allergiás tüneteket, hanem célzottan azok kiváltó eredetét, a vastagbél-tüdő szervkörét. Nem véletlen az sem, hogy az immunológiai támogatás szempontjából forráspontnak (népiesen Joly-joker immun- pontnak is) nevezett akupunktúrás kezelő pont szintén a vastagbél meridiánon helyezkedik el.

Ezek az alapelvek segítettek megérteni, hogy a beleket szelíden, de hatékonyan tisztító ételek és táplálék kiegészítő készítmények – a belek gyulladásainak mérséklése révén – az allergiás kórképek egyik oki kezelésének tekinthetők. Így vált érthetővé számomra az is, hogy bizonyos gyógyteák – pl. az argentin lángfa fakéreg teája is – hogyan, milyen módon képes csökkenteni, vagy akár teljesen megszüntetni a bélgyulladást és az ehhez következményesen kapcsolódó allergiás tüneteket nagy részét.

Ugyanerre az alapelvre, a belek „főszerepére” vezethető vissza az a tény is, hogy az allergiák hátterében igen gyakran bizonyos ételekre való intolerancia áll, ezért ezeknek az ételeknek a kerülése önmagában is javuláshoz, gyógyuláshoz vezethet. Az allergiás kórképek hátterében meghúzódó étel intoleranciák között első helyen a fehérjék, ezen belül legfőképpen a tejfehérje (kazein) és a búzafehérje (glutén) áll.

Ennek a miértje is sokáig foglalkoztatott, végül a Voll-féle állapotfelmérések adták meg rá a gyakorlatias választ. Nevezetesen az, hogy az allergiás betegek esetében nemcsak a belek mérőpontjain, hanem nagyon gyakran a hasnyálmirigy meridián mentén lévő „fehérjebontásért felelős enzim csoportra” vonatkozó akupunktúrás mérési ponton igen magas számértékeket mértem (csakúgy, mint az egyéb bélgyulladásos, akár gyakran az autoimmun bélgyulladásos betegek esetében is). Ezek a magas mérési értékek leggyakrabban rejtett, idült hasnyálmirigy gyulladásokra utalhatnak. Emiatt a gyengébben funkcionáló hasnyálmirigy relatíve kevesebb emésztő enzimet (tripszint) termel, ami a belekbe jutva nem képes teljes mértékben (csak részlegesen) aminosavakra lebontani az ételben lévő fehérje molekulákat. A részleges fehérje emésztés következtében olyan oligo-peptidek (8-10-15 aminosavból álló fehérje molekulák) keletkeznek, amelyek a gyulladt, ezáltal nagyobb áteresztő képességű bélfalon a vérbe jutva az immunrendszer számára „test-idegen” anyagként jelennek meg, ezért az immunrendszer ellenválaszt indít ellenük. Az így keletkezett antigén-antitest immun-komplexek a bőrbe, nyálkahártyákba lerakódva allergiás tüneteket eredményeznek.

Ismét felvetődött bennem a kérdés: miért és mi áll ennek a hasnyálmirigy gyulladásnak, diszfunkciónak a hátterében korábbi okként, ami ide vezetett? Erre a kérdésemre a választ a Joalis –féle méregtelenítő kúrák képzései és az ezzel kapcsolatos 5 éves gyakorlati tapasztalataim adták meg. A hasnyálmirigy mérőpontjain leggyakrabban korábbi vírus fertőzések gócos maradványai (vagy a vírusok lerakódott toxinjai), valamint egyéb szervetlen (pl. vegyi, szintetikus) anyagok lerakódásai voltak kimérhetők. A mérés alapján kiválasztott speciális készítmények szedésének hatására néhány (3-4-5) héten belül jelentős és tartós javulások, gyógyulások voltak elérhetők. Pozitív mellékhatásként a puffadásos emésztési panaszok is mindig megszűntek.

Ezek a szakmai és gyógyulási tapasztalatok ismét rávilágítottak arra az alapvető tényre, hogy az allergiás tünetek megjelenése és/vagy súlyosbodása szempontjából mennyire meghatározó a táplálkozásunkban a szintetikus vegyi anyagok jelenléte, vagy azok hiánya. Nyilvánvalóan a szervezetünk van annyira intelligens, hogy ha biztosítunk számára egy kis „toxin-mentes” idő intervallumot, akkor elkezd spontán méregteleníteni, ezáltal (pl. a tisztító léböjt kúrák pozitív hatásaiként) szinte az elsők között kezdenek javulni az allergiás panaszok. Az ősidők óta hagyományos tavaszi böjtöknek nemcsak vallási, hanem egészség megőrzési céljai is voltak.

Továbbmenve, ha speciális böjtöt, vagy diétát nem is kezdünk el folytatni, csupán áttérünk a vegyi és egyéb adalékanyag mentes élelmiszerek rendszeres fogyasztására, önmagában ezzel is jelentős eredmények érhetők el. Joggal felmerülhet a gyakorlatias kérdés: hol lehet egyáltalán manapság vegyszermentes élelmiszereket venni? Nos, leggyakrabban nem a szuper-hiper marketekben, hanem érdemes utána járni (pl. a termelői piacokon, személyes ismeretségek útján, bio boltokban, stb).

Nemcsak az emésztő rendszerben, hanem a tüdő funkciókörében megbújó idült gócos fertőzések maradványai is eredményezhetnek allergiás panaszokat: leggyakrabban arc-, orr-, középfül- és homloküreg idült gyulladásai, vagy akár a dohányosok idült hörgő hurutja (bronchitise), vagy korábbi, nem teljesen gyógyult tüdőgyulladás gócos maradványai is. Amikor ezek képezik az allergiás panaszok hátterét, akkor ezeknek az idült fertőzéses gócoknak a teljes és végleges szanálása (meggyógyítása) az allergiás panaszok tartós megszűnéséhez vezethet. Sok páciensemnél ez eredményezte az allergiás tünetek végleges megszűnését.

Gyakran hallható az is, hogy valakinek bőr ekcémája, vagy „nap allergiája”, vagy „fém allergiája” van (pl nikkelre, stb). Az elmúlt 5 évben a Voll-féle állapotfelméréseim alapján és Joalis méregtelenítő kúrákban szerzett szakmai tapasztalataim, megfigyeléseim során az a személyes véleményem alakult ki, hogy a „nap allergia” hátterében elsősorban szintetikus vegyi anyagok szervezetünkben történő toxikus lerakódása, felhalmozódása áll, a ”fém allergiák” hátterében pedig elsősorban a nehézfémek lerakódása, az ekcémák esetében mindkettő szóba jöhet. Tehát ezek nem hagyományos értelemben vett allergiák, hanem toxikózisok. Ezeknek a toxikus lerakódásoknak a célzott, irányított és ellenőrzött „kivezetésével”, méregtelenítésével több hónap alatt fokozatosan hathatós eredmények érhetők el.

Sokan még ma is azt gondolják, hogy a homeopátia csupán egyfajta szemfényvesztés, mert – a készítmények gyártása során a kiindulási törzsoldatok igen magas hígításai miatt – a gyógyszerek egyáltalán nem tartalmaznak molekuláris anyagot. Ennek ellenére a homeopátiás terápia egyik legismertebb siker területei éppen az allergiás megbetegedések. A különböző típusú allergiás tüneteknek megfelelő homeopátiás gyógyszerek gyakran olyan gyorsan megszüntetik meg az allergiás panaszokat, hogy a golyócskák elszopogatása során szinte még el sem fogytak a golyócskák szájban, a tünetek perceken belül elkezdenek csökkenni, majd meg is szűnnek. Emiatt a terápiás gyorsaság miatt időnként „tűzoltó gyógyszerként”, vagy „roham-mentőként” is szokták nevezni a páciensek ezeket a tünet-specifikus homeopátiás gyógyszereket.

Az eddigiekben azokkal a jelenségekkel foglalkoztam, amikor valamilyen külső ágens eredményeként jöttek létre az allergiás tünetek. Ezt nevezik exogén allergiának.

Ugyanakkor létezik egy olyan allergia-fajta is, amikor semmilyen külső ágenst, anyagot nem lehet kimutatni az allergiás panaszok hátterében, ezt nevezik „endogén allergiának”. Az ilyen esetekben nem az a helyes kérdés, hogy „Mire allergiás?”, hanem az, hogy: „Kire allergiás?” Ez első hallásra viccesnek tűnhet, gyakran ezen el is nevetik magukat a páciensek, de néhány perces beszélgetés után könnyen felismerik, hogy ez nem csak egy jó vicc, hanem az allergiás kórképük, a panaszaik oka, alapja. Az ilyen esetekben a legcélravezetőbb terápia a pszichoterápia – pl. a kognitív pszichoterápia és a hipnoterápia.

Az egyik pszichoterápiás kongresszuson mély emléket hagyott bennem az az előadás, amely a hipnoterápia terápiás hatékonyságát mutatta be az allergiás betegek gyógyításában. Elgondolkodtató az a gyakorlatias eredményesség, amivel a páciensek kb. 80%-a úgy gyógyulhat meg véglegesen az allergiás tüneteiből átlagosan 4-5 hipnoterápiás kezelést követően, hogy semmilyen készítményt nem vett be, „csupán” a hipnotikus, azaz módosult tudatállapotában mentálisan átváltoztatja (újra kódolja) a korábbi belső vizuális képeit, meggyőződéseit. Az előadás szerint a páciensek 20%-a azért nem gyógyul meg véglegesen, mert a betegséggel járó előnyök fontosabbak számára, mint az egészséggel járó előnyök. Ezt nevezik „betegség-előnynek”.

Az eddig leírtak alapján látható, hogy az allergia egy összetett jelenség, ugyanakkor éppen ezért számos lehetőségünk van a hatékony gyógyítására. Az egészség – betegség viszonyának holisztikus rendszer-szemlélete segíthet abban, hogy ne vesszünk el a tudományos elméletek útvesztőiben, hanem a terápiás eredmények gyakorlatiasságára támaszkodva találjuk meg a páciens számára leghatékonyabb kezelést.

error: Content is protected by copyright!